„Nem fontos a papír” – hangzik el sokszor a párkapcsolatokban, pedig több okból is érdemes hivatalossá tenni az együttélést. Rengetegen például csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy semmit sem örökölnek élettársuk után, sőt akár a közös otthonukról is le kell mondaniuk, hiszen haszonélvezeti joguk sem lehet – figyelmeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ennyire még sosem volt népszerű az élettársi kapcsolat, mint napjainkban: tavaly a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százaléka ilyen együttélési formában működött. Ez 483 ezer párt jelent, ám mindössze ezer pár jegyeztette be magát az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába. Pedig érdemes lenne megfontolni, a törvény ugyanis nem ismeri el az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még családjogi kapcsolatnak sem, és a legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak.
Az együttélők még nem számítanak közeli hozzátartozónak
– A házastársakkal szemben az élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, és úgynevezett élettársi közös vagyon sem keletkezik a felek között– tájékoztatott Tóth Ádám, a kamara elnöke. Az csak városi legenda, hogy bizonyos idő – például 15 év – után örökölnek egymás után az élettársak. Abban az esetben tehát, ha a párok nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem halál esetén is előfordulhat, hogy akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet az ingatlanokból és ingóságokból – tette hozzá.
Ezek a problémák azonban orvosolhatók, ha az élettársak ügyvéd vagy közjegyző előtt még időben egymás javára végrendelkeznek, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak érdemes, illetve sok esetben szükséges is közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat.
