Egy, a rokkantsági rendszer 2012-es átalakítása során létrejött jogi anomáliára hívja fel a figyelmet az Alkotmánybíróság (AB) friss határozata. Az eljárást a Kúria kezdeményezte, arra a kérdésre kérve választ a testülettől, nem ütközik-e az Emberi Jogok Európai Egyezményébe a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény.
A Kúria azt követően fordult az AB-hez, hogy egy korábbi rokkantnyugdíjas ellátásának összegét a komplex rehabilitációs felülvizsgálat eredményeként kevesebb mint a felére csökkentették, mondván: állapotában javulás következett be. Az érintett az erről szóló társadalombiztosítási határozatot bíróságon támadta meg, és a bíróság hatályon kívül is helyezte azt, mondván, a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy ténylegesen történt-e pozitív irányú változás az egykori rokkantnyugdíjas állapotában.
Ez azért releváns, mert a hatályos törvény szerint a rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1-je előtt folyósított rokkantsági nyugdíjakhoz képest kizárólag akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult állapotában javulás következett be. A szabályozás azonban nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.
A taláros testület aránytalannak, és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétesnek minősítette a rokkantsági ellátás ilyen jellegű csökkentését, mert az kizárólag a jogi keretek átalakításából következően, az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változását és nem a tényleges állapotváltozást veszi figyelembe.
Az AB alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata pedig minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.
A testület azt is kimondta: az Országgyűlés elmulasztotta a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát azzal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározásakor a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetve a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az AB ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel összefüggő jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget.
Emlékezetes: a kormány 2012. januártól szüntette meg a rokkantnyugdíj intézményét, ezzel együtt komplex felülvizsgálatra kötelezve minden 57 évnél fiatalabb rokkantat, illetve rendszeres szociális járadékban részesülő állampolgárt. A változásnak kétszázezer érintettje volt, közülük 195 ezren jelentkeztek felülvizsgálatra, a többiek ezzel önként „lemondtak” mindenféle ellátásról.