Az 1990-es első szabad választások után összeült Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) listáján a parlamentbe került Göncz Árpád írót, műfordítót (született: 1922. február 10., elhunyt: 2015. október 6.) választották házelnökké, aki így az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátta. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament köztársasági elnökké választotta, s másnap (68 év 5 hónap 25 naposan) hivatalba lépett. Göncz Árpádot 1995. június 19-én – eddig egyedüliként – újraválasztották tisztségében.
Két elnöki ciklusa alatt mintegy százötvenszer látogatott külföldre. Első útján, 1990 szeptemberében nem hivatalos látogatáson az amerikai alkotmány bicentenáriumi ünnepségein vett részt az Egyesült Államokban, első hivatalos útján az akkor még szovjet tagköztársaság Ukrajnában járt. Az első magyar államfőként tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az Országgyűlésnek két törvényt küldött vissza megfontolásra, és nyolc törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. Ő volt eddig az egyetlen, aki az államfők alkotmányban biztosított jogával élve törvényt kezdeményezett: a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását indítványozta.
Az Országgyűlés 2000. június 6-án, az elnökválasztás harmadik fordulójában választotta köztársasági elnökké Mádl Ferenc jogászprofesszort, a Fidesz és az FKGP közös jelöltjét (született: 1931. január 29., elhunyt: 2011. május 29.). Az Antall József vezette kormány korábbi minisztere 2000. augusztus 4-én, államfőink közül legidősebben (69 év 6 hónap 6 naposan) lépett hivatalba.
Hivatali ideje alatt több mint 80 külföldi látogatást tett. Első útján, 2000 szeptemberében az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján vett részt New Yorkban, első hivatalos útja szeptemberben a Vatikánba vezetett. Ő volt az első magyar államfő, aki felkereste Ciprust, Libanont és Macedóniát. Az Országgyűlésnek hat törvényt küldött vissza megfontolásra, és 13 törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt.
A Magyar Köztársaság harmadik elnökét, Sólyom László jogászt (született: 1942. január 3.), az Alkotmánybíróság első elnökét 2005. június 7-én a Fidesz és az MDF által támogatott jelöltként a harmadik fordulóban választották meg. Hivatalba 2005. augusztus 5-én (63 év 7 hónap 2 naposan) lépett.
Hivatali ideje alatt csaknem száz külföldi látogatást tett, első útja 2005 augusztusában Ausztriába vezetett. Első magyar köztársasági elnökként kereste fel Algériát, Bosznia-Hercegovinát, Jordániát, Palesztinát és Szingapúrt. Az Országgyűlésnek 31 törvényt küldött vissza megfontolásra, 16 törvényt pedig az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
Az Országgyűlés 2010. június 29-én Schmitt Pál (született: 1942. május 13.) olimpiai bajnok vívót, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnökké. Hivatalba 2010. augusztus 6-án (68 év 2 hónap és 24 naposan) lépett.
Hivatali ideje alatt mintegy ötven külföldi utat tett. Első útja 2010 augusztusában a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpiára vezetett, első hivatalos látogatását egy hónappal később Ausztriában tette. Személyében először látogatott magyar államfő Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba. Az ő hivatali ideje alatt töltötte be Magyarország először az Európai Unió soros elnöki tisztét (2011 első felében), fogadta el az Országgyűlés 2011 áprilisában az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Köztársasági elnöki megbízatásáról 2012. április 2-án mondott le, államfőink közül egyedül ő nem töltötte ki ciklusát. A tisztséggel járó feladat- és hatásköröket lemondása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át. Schmitt Pál egyetlen törvényt sem küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, illetve az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hatodszor 2012. május 2-án választott köztársasági elnököt. Az egyetlen jelölt a Fidesz-KDNP által támogatott Áder János (született: 1959. május 9.) korábban a Fidesz ügyvezető alelnöke, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a választás időpontjában a párt európai parlamenti képviselője volt. Áder János az első fordulóban megkapta a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Hivatalába május 10-én, államfőink közül a legfiatalabban (53 évesen és egy naposan) iktatták be.
Hivatali ideje alatt csaknem 80 külföldi utat tett. Első hivatalos látogatása 2012 júniusában Ausztriába vezetett. Ő az első magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt – magánemberként – részt vett a csíksomlyói búcsún. Államfőként 28 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, ötöt pedig az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
A köztársasági elnökök közül négy – Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Áder János – jogi végzettségű. A József Attila-díjas Göncz Árpádnak jelentős az irodalmi – műfordítói, regény- és drámaírói – munkássága, míg Schmitt Pál elsősorban olimpiai bajnokként, illetve sportdiplomataként szerzett elismerést.
