Az EU sajtóközleménye szerint 572 szavazattal, 34 ellenszavazat és 59 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás megállapítja, hogy az uniós tagállamok továbbra sem hajtják végre a veszélyes hulladékok kezelésére, a környezet védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat, amelyek ráadásul néhol hiányosak. Az EP kifogásolja, hogy a vörös iszapot több tagállamban nem minősítik veszélyes hulladéknak.
Az uniós parlament azt javasolja, hogy az Európai Bizottság stressztesztet írjon elő a zagytározók állapotának felmérésére, a tagállamok szavatolják a környezetvédelmi hatóságok függetlenségét, és átlátható módon végezzék el a károsultak kártalanítását.
Az állásfoglalás szerint a brüsszeli bizottságnak javaslatot kellene tennie a balesetek esetén igénybe vehető harmonizált pénzügyi biztosítékra vonatkozóan, és fel kellene mérnie, hogy a különösen nagy kárt okozó ipari katasztrófák esetében a „szennyező fizet” elven túl hogyan lehet megosztani az anyagi felelősséget.
A parlamenti vitában Giovanni La Via, a jelentésért felelős olasz néppárti képviselő azt hangoztatta, hogy javítani kell a veszélyes hulladékok kezelésének biztonságát, hogy ne történhessen meg többé a magyarországi vörösiszap-katasztrófához hasonló eset. Ehhez szigorítani kell szerinte a felügyeleti rendszert, és garantálni kell, hogy a vörös iszapot a tagállami hatóságok a megfelelő, veszélyes hulladék kategóriába sorolják és eszerint szabályozzák.
Hölvényi György néppárti képviselő parlamenti felszólalásában kiemelte: a példátlan pusztítás példaértékű helytállást eredményezett, a hatóságok határozott és szakszerű fellépése széles körű nemzetközi elismerést váltott ki.
A civilek helytállása a magyar társadalomban mélyen gyökerező szolidaritás máig ható jelképévé vált, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely az összefogás szimbóluma lett. Hölvényi szerint Kolontár igazi tanulsága a „szennyező fizet” elvének teljes kudarca. Hiába rendelkezik ugyanis uniós jogszabály a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül a szennyező nem lesz képes az általa okozott károkat megtéríteni – fejtette ki a képviselő.
Szanyi Tibor (MSZP) felszólalásában a katasztrófa két tanulságaként az ellenőrző hatóságok felelősségére és az összegyűjtött támogatás elosztása átláthatóságának hiányára hívta fel a figyelmet .
Jávor Benedek (PM) szerint fontos tapasztalat, hogy „a szennyező fizet” elvét ma az unióban nem lehet hatékonyan alkalmazni, így történhetett meg – vélte -, hogy „a 120 millió eurós kárt a magyar adófizetőknek kellett fedezni, a károkozó egyetlen fillérrel sem járult ehhez hozzá.”
Balczó Zoltán (Jobbik) a bírósági eljárások lassúságára hívta fel a figyelmet.
