Rétvári Bence emlékeztetett: a magyar uniós elnökség idején sikerült elfogadtatni a magyar–lengyel–litván kezdeményezést, amelynek nyomán augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak hivatalos emléknapjává tették. Ezen a napon 1939-ben a náci Németország és a sztálini Szovjetunió aláírta a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely az egyik közvetlen előzménye volt a néhány nappal később kirobbant második világháborúnak.
A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezet erősítéséért – áll az emléknap honlapján. Az unió tagállamaiban 2011 óta minden évben megemlékeznek a náci és kommunista diktatúrák áldozatairól. Az Európai Parlament egyúttal kezdeményezte egy kutatóintézet létrehozását, amely a XX. századi európai történelem alaposabb feltárásával foglalkozik, feltérképezve a felelősöket.
A Kossuth térről előbb a Duna-partra, majd a Terror Házához vonul a menet
A 2008-ban Prágában tartott, Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek. Ezzel összhangban született meg az emlékséta mottója: „Felelősek vagyunk a jövőért, ezért emlékezzünk a múltra”.
Az Emmi államtitkára ismertette: idén az emléknapon 18 órakor kezdődik a program a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol beszédet mond Kerényi Lajos atya, aki maga is megjárta a gulágot. Innen a résztvevők átvonulnak a Cipők a Duna-parton emlékműhöz, ahol virágot helyeznek el. Ezután a Terror Háza Múzeumhoz mennek, ahol mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond beszédet, majd egy filmvetítéssel zárul a program a múzeumban.
Rétvári Bence az M1 kérdésére válaszolva elmondta: több helyszín is felmerült, hogy hol helyezzék el Budapesten azt az emlékművet, amely a kommunizmus által meggyötört embereknek állít emléket. A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének javaslata alapján a jelenlegi tervek szerint Óbudán állíthatják fel a szobrot – mondta el.
