A hősök tiszteletében egyet kell érteniük a magyaroknak akkor is, ha sok másban vitáik is lehetnek egymással – mondta Balog Zoltán csütörtökön Budapesten, amikor felavatta a Rákoskeresztúri új köztemetőben a Nemzeti Örökség Intézetének látogatóközpontját. Az intézmény – amelyről a Magyar Idők már korábban beszámolt – nemzeti emlékhely, amely egyebek mellett az ott nyugvó ’56-osok történetét mutatja be. Az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os emlékbizottság elnöke mindenkit arra kért, hogy ma este 7 órától gyújtson gyertyát a mártírok emlékére.
Balog Zoltán rámutatott: november 4-től az emlékezésnek a korábbinál is intenzívebb időszakának kell következnie, hiszen a szovjet csapatok bevonulása után a sortüzek, a reménytelen küzdelem, majd a perek időszaka következik. Hozzátette: el kell jönnie a tettesek, az elkövetők idejének is, amikor arról beszélünk, hogy kik követték el a gyilkosságokat, mert csak ezzel lehet elégtételt szolgáltatni a mártíroknak.
Balog Zoltán szólt az ’56-os emlékbizottságról is, amelynek egyik legfontosabb feladata volt, hogy elérje a rendszerváltoztatás után születetteket. Mint mondta, őket szerették volna megszólítani a fal- és fényfestésekkel, a különböző interaktív kiállításokkal, pályázatokkal. Ez azonban a balliberális média egy részében éles kritikát váltott ki.
Összehangolt, ugyanakkor korszakismeretet, történészszakmai megfontolásokat nélkülöző támadás – így reagált Schmidt Mária kormánybiztos azt követően, hogy vita alakult ki arról, Dózsa László vagy Pruck Pál látható-e az 1956-os forradalomra emlékező plakáton. Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke azzal érvelt, hogy a fényképen látható Dózsa László színművész már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, míg Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, családtagjai korábban nem jelentkeztek, annak ellenére, hogy a felvétel széles körben ismert volt.
Vita folyik arról, ki szerepel a képen
Schmidt Mária szerint Pruck Pál köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására, sőt állítólagos forradalmár múltja ellenére semmilyen büntetést nem kapott.
Tény, hogy a 2000-ben elhunyt Pruck Pál szerepel egy 1986-os, kádárista riportfilmben is. A történész azt is írja, nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor egyes sajtóorgánumok és újságíróik 1956 hőseinek hitelét akarják rombolni. Az éles vita a plakátról azután kezdődött, hogy a 168 Órában megjelent egy levél, amiben Pruck Pál hozzátartozói azt állították, a képen valójában Pruck szerepel. A család azzal érvelt, hogy a Life magazin archívumában is Pruck neve szerepelt a fotó mellett, ehhez azonban a kormánybiztos hozzátette, az ifjú szabadságharcost nemcsak Michael Rougier, a Life magazin fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, mégpedig név nélkül.
Dózsa László szerint ő van a képen, ám végül azt mondta, „kegyeleti okokból” elengedi az ügyet, levehetik a nevét a plakátról.
Az oroszok többsége nem kérne bocsánatot
Oroszországban miként a múltban, ma is csak egy kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap tegnapi számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke. Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemléletet képviselik, és emiatt ellenérzéssel viszonyulnak a magyar felkeléshez.
