Mindenki azt szeretné, hogy az egészségügy átalakuljon, ezért készül az öt nemzeti egészségprogram, amelyek majd a népegészségügyi program gerincét alkotják – jelentette ki tegnap Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Hungaromed konferencián. Az öt legfőbb betegségcsoport – onkológiai, keringési, mozgásszervi, gyermekgyógyászati és mentális zavarok – alapján létrejött programok a prevenciótól a rehabilitációig lefedik az ellátás teljes folyamatát, és segítségükkel megújulhat az egészségügy teljes struktúrája.
– Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk, mert a már kialakult betegségek kezelésére fókuszál, ehelyett az egészségmegőrzésre, a prevencióra kell törekedni – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: az ehhez szükséges szemléletformálást már az óvodában el kell kezdeni.
Kásler Miklós szerint a nemzeti egészségprogramokon kívül is bőven van teendő. A kórházi fertőzések visszaszorításáért miniszteri rendelet készült, ettől azt reméli, hogy ezek a fertőzések legalább 30-40 százalékkal csökkenjenek. Ahogy a lapunknak adott interjújában is kitért rá a miniszter, fontos az is, hogy a magán- és az állami egészségügy átláthatóan szétváljon törvényi szinten is.
A sürgősségi ellátásban tapasztalható, sokszor hat-nyolc órás várakozási idő megoldását a miniszter az alapellátás átalakításában látja, és abban, hogy a sürgősségire belépő betegeket célirányosan, csoportosítva lássák el, így a várakozás egy-két órára csökkenthető.
A miniszter (középen) azt reméli, a kórházi fertőzések harminc-negyven százalékkal csökkennek
Fotó: Teknős Miklós
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén az öt nemzeti egészségprogramot kidolgozó országos intézetek vezetői hangsúlyozták, a cél közös: növelni az egészségben eltöltött évek számát.
Fekete Ferenc, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója a gyermekgyógyászati programról elmondta, hangsúlyos szerepet kap benne a várandósok gondozása, hiszen még mindig magas, 8-9 százalékos a koraszülések aránya. Mint mondta, a hazánkban dolgozó négyezer védőnő szaktudása is segíti a gyermekgyógyászat fejlesztését.
Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója kiemelte: a mentális zavarokkal foglalkozó program azért is jelentős, mert a magyar lakosság harminc százalékát érintik ilyen betegségek.
Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a rákellenes program célja, hogy a daganatos megbetegedések arányát 2030-ig tíz százalékkal csökkentsék. Hozzátette, a daganatok előfordulása az utóbbi időben nőtt, mert magasabb a várható élettartam, a halálozások aránya viszont stagnál, ami összességében javulást jelent.
Poór Gyula, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: tévhit, hogy a mozgásszervi betegségek csak az idős korosztályt érintik, hiszen már gyerekkorban jelentkezhet ilyen probléma. A cél az, hogy egy egészséges, fizikailag aktív generáció nőjön fel.
Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója kiemelte: a mai napig a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot hazánkban. Világszínvonalú az itthon végzett katéteres szívműtéti eljárás, de sok tennivaló akad még a területen, például itt is erősíteni szeretnék az alapellátást, hogy a stabil állapotban lévő betegeket a háziorvosok el tudják majd látni.
