Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. Sólyomváriné Csendes Mária bírónő az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták. A szabadságvesztés kiszabása mellett a törvényszék mindkettőjüket négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A bíróság az ötödrendű vádlott V. Bálint ügyvédet is bűnösnek mondta ki, ám felmentette a vád alól az ügy harmad- és negyedrendű terheltjét, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkárát és F. Zsolt közjegyzőt. V. Bálintot a bíróság hatszázezer forintos pénzbírság kifizetésére ítélte, amelynek meg nem fizetése esetén a befektetőként jelentkező Joav Blum amerikai–izraeli üzletember egykori ügyvédje fogházbüntetésre számíthat.
Emlékezetes, az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere teljesülése esetén az államot 1,294 milliárd forint kár érte volna.
Az ügy nyomozati szakaszában Gyurcsány Ferencet a KNYF hivatali visszaéléssel gyanúsította meg, amiért elvi támogatásáról biztosította a beruházást, de vádat már nem emelt ellene. A volt miniszterelnököt a bíróság tanúként hallgatta meg a bizonyítási eljárás során, és tanúként szerepelt az ügyben a befektetők képviselőivel ugyancsak találkozó Bajnai Gordon, aki Gyurcsányt váltotta a kormányfői tisztségben.
Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot 2010 szeptemberében előzetes letartóztatásba helyezték, ám a bíróság a fellebbezéseket elbírálva három hónappal később megszüntette a kényszerintézkedéseket.
A bírónő az ítéletek indoklásakor hangsúlyozta, hogy Tátrai és Császy bűnösségét azért mondta ki a törvényszék, mert a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy az értékbecslések nem helyesek, miközben bizonyítható volt, hogy mindkét terhelt tudott az ingatlancserében érintett telkek valódi értékéről. Az értékbecslés elbírálása Császy feladata volt, és amikor a csereszerződést előterjesztették a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé, tudták, hogy abban valótlan tartalom szerepel – hangzott el az indoklásban. Sólyomváriné Csendes Mária ismertetése szerint a büntetés kiszabásakor Tátrai esetében súlyosbító tényezőként vették figyelembe, hogy a befektető érdekét az állami érdekek elé helyezte. V. Bálint esetében a bíróság megállapította, hogy az ügyvéd a szakmai képzettségét bűncselekmény elkövetéséhez használta fel. A törvényszék Tátrai és Császy esetében enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt és annak elkövetése óta hosszabb idő telt el.
A főügyészség az ítéletek súlyosbításáért, valamint a harmad- és negyedrendű vádlott bűnösségének megállapításáért jelentett be fellebbezést, majd indítványozta Tátrai és Császy előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet azonban a bírónő rövid visszavonulási szünet után elutasított, mert indoklása szerint a tárgyalások során rendszeresen megjelentek, és együttműködtek a bírósággal. A terheltek védői az ítélet megalapozatlanságára hivatkozva jelentettek be fellebbezést.
Az ügyet másodfokon a Szegedi Ítélőtábla egy később kitűzött időpontban tárgyalhatja.