Egy évvel ezelőtt a Jobbik médiafelületei még világgá kürtölték, hogy bizalmas értelmiségi egyeztetést tartott a párt a Bács-Kiskun megyei – a Fidesz kötcsei polgári piknikének mintájára életre hívott –, soltvadkerti rendezvényén, ahol Vona Gábor kormányzati terveit ismertette.
A „titkos értelmiségi találkozónak” nevezett tanácskozás szereplőin végigpásztázó kamerákkal demonstrálta a párt az őket támogató szellemi holdudvart. Sokan – történészek, művészek, írók – a találkozó végén nevüket, arcukat vállalva interjút is adtak a párthoz kötődő sajtóorgánumoknak.
A soltvadkerti tanácskozást idén augusztus 27-én is megrendezték, viszont nem akadt egyetlen konzervatív személy sem, aki arcával vállalta volna azt, hogy a Jobbik értelmiségi holdudvarához tartozik. A mostani eseményről mindössze egy Vona Gáborról készült videót tett közzé a párt internetes lapja, a Jobbik mögé beálló médiaportfólió – köztük a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió – pedig nem tartotta napirenden a „rangos eseményt”.
„A harmadik találkozón vettem részt, viszont ennyi ismeretlen arcot egyszer sem láttam, mint most” – nyilatkozta lapunknak az egyik, neve elhallgatását kérő résztvevő.
„A számarány tekintetében lehet, hogy sokan voltunk, de ami az értelmiség súlyát illeti, nagyságrendekkel kevesebben, mint egy évvel ezelőtt” – tette hozzá. Nem meglepő a változás, hiszen az idei tanácskozásról száműzték Vona Gábor értelmiségi kritikusait, a megüresedett helyeket pedig azóta sem sikerült feltölteni. A harmadik alkalommal megrendezett eseményre már meghívót sem kaptak azok, akik nyíltan bírálták a párt politikai fordulatait, mások mellett azt, hogy több kérdésben a Jobbik összeállt a balliberális oldallal.
Információink szerint idén először nem kapott meghívót a zártkörű eseményre Tóth Gy. László. Vona Gábor nemrég a saját pályafutásáról szóló könyvében őt még úgy jellemezte: Tóth Gy. László azon kevesek közzé tartozik, akik a legnagyobb hatással voltak a gondolkodására, neki köszönheti a politikai tájékozódás alapjait.
Nem volt ott a találkozón Bíró András Zsolt, Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének, a Kurultájnak a főszervezője sem. A Jobbik pártlapjában megjelent publicisztikájában Bíró András Zsoltot ugyancsak példaképének nevezte Vona Gábor. Miután a Kurultáj főszervezője a kritikusok közé tartozott, idén a Jobbik még az ősök napja hagyományőrző rendezvény támogatását is megvonta attól az alapítványtól, amelynek Bíró az elnöke. Nem kapott invitálást Borbély Zsolt Attila politológus, a Jobbik korábbi nemzetpolitikai vezetője sem.
Úgy tudjuk, többen bár kaptak meghívót, a párt irányváltása miatt már nem jelentek meg az eseményen. Többek között nem volt ott a tanácskozáson Vincze Gábor történész, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár, valamint a Bán Mór néven a Hunyadi történelmi regénysorozatot jegyző Bán János író. Mindannyian azok közé tartoztak, akik bírálták a Jobbikot, amiért nem szavazta meg azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltotta volna a migránsok Magyarországra való betelepítését.
Ezt követően tovább szította a feszültséget, hogy Vona Gábor valótlanságot állított a kritikusokról. A Hír TV-ben azt mondta, az érintett személyek közül többen felhívták, és elnézést kértek tőle. Később konkrétan kiderült, hogy a Jobbik elnöke hazudott. Az értelmiségiek kivétel nélkül megerősítették a Magyar Időknek korábbi nyilatkozataikat, és leszögezték: eszük ágában sem volt telefonon elnézést kérni.
Idén jelentősen változott Vona Gábor mondanivalójának tartalma is. Amíg tavaly elismerően szólt a kormány számos intézkedéséről, idén már csak a durva kritika maradt. „A Fidesznek volt lelkesítő jövőképe, a polgári Magyarország víziója, amelynek zászlaját magasra emelte, majd eldobta, ráadásul a mellette álló, polgári, konzervatív, keresztény értelmiséggel együtt” – mondta a pártelnök. Szerinte a korábbi fideszes szlogen, „a jövő elkezdődött” helyett mára „a múlt visszatért” lett a jelszó, a polgári Magyarország egy rögeszmés, zsigeri országgá vált. Úgy fogalmazott: „Orbán nem a XXI. század első, hanem a XX. század utolsó politikai vezetője, akinek a legnagyobb bűne az, hogy az akkori reflexekkel bent tartja a XX. században az országot.”
Vona Gábor előadását követően a résztvevők kérdéseket is feltehettek. Forrásunk szerint egy konstruktív témával sikerült is zavarba hozni a Jobbik elnökét. Popély Gyula történész ugyanis arra reagálva, hogy Vona előzőleg bírálta a kormány „határon túli magyarokat érintő gyengekezű” politikáját, azt kérdezte: milyen konkrétumokkal tud a Jobbik hatásosabb lenni? – Pillanatnyilag én sem látom, hogy mit kellene tenni, nem tudok konkrétumot mondani – mondta zavartan a Jobbik elnöke, aki azt ismételte meg többször is, hogy azért „valamit mindenképpen tenni kell”.
Egy éve történt
Vona Gábor 2016-ban Soltvadkerten azt mondta: kormányra kerülése esetén számos olyan intézkedést tovább tud vinni, amit a Fidesz elkezdett. Példaként kiemelte a kormány nemzetpolitikáját, a migrációs ügyekben tett lépéseket, a családi támogatások rendszerét. Vona szerint „a Fidesz költségvetési politikája feszes és takaros, ezt én magam is nagyon értékelem”. Hozzátette: ugyancsak sok pozitív döntés született az EU-val szemben a magyar szuverenitással kapcsolatban. Ebben a kérdésben ugyanakkor sokkal aktívabb politikát várt a Jobbik elnöke.
