Egy hét múlva lejár a nyomozás határideje Jakubinyi Róbert ellen a belügyminiszter lejáratási ügyében, ám az eljárást meghosszabbítják – tudta meg a Magyar Idők. Ugyancsak július 17-én jár le Jakubinyi előzetes letartóztatása, aminek meghosszabbítását kezdeményezni fogják a hatóságok. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata közölte lapunkkal, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és vesztegetés bírósági vagy hivatalos eljárásban bűntett megalapozott gyanúja miatt.
Az Egymásért Egy-másért Alapítvány milliárdos sikkasztási botrányának egyik központi figurája Jakubinyi, aki titkosszolgálati kapcsolatairól is ismert, és az alvilági pályafutását még a rendszerváltás előtt, betörők orgazdájaként kezdte. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy Tanyi György ügyvédjét próbálta meg rábírni többek között húszmillió forinttal arra, hogy a házi őrizetben lévő védencét szökésre beszélje rá és Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre. Ott nemzetközi sajtótájékoztatón kellett volna lejáratni a belügyminisztert. (Tanyi Györgyöt június 7-én első fokon 11 év fegyházra ítélték a Lakatos Csaba hajtó elleni 1996-os merénylet miatt; az éjszakai élet katonája lőtt rá Lakatosra, aki túlélte a támadást. A megbízó ismeretlen.)
Jakubinyi letartóztatásáról március 17-én döntött a bíróság, miután megállapította, hogy a megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekmény elkövetési módja, jellege, az abban szereplő személyek egy jelentősebb érdekeltségi körre utalnak. „Nem lehet kizárni a cselekménynek országhatárokon átívelő jellegét, a konspirált elkövetési módot, figyelembe véve Jakubinyi Róbert László kapcsolatrendszerét is” – fogalmazott akkor a végzésében a bíróság. Lapunk értesülése szerint az ügy szálait mozgató körök azonosak lehetnek azokkal, akik a kormány lejáratását nemzetközi színtéren akarták elérni.
Pintér Sándor Jakubinyi elfogása után közölte lapunkkal: nem ez volt az első eset, hogy le akarták járatni. A konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni. A miniszter hangsúlyozta: az egyre javuló közbiztonság következtében mindinkább szűkül a bűnözők mozgástere, ami egyes hazai körök törekvéseit sérti, a kormányzat migrációval szembeni következetes fellépésének határozottsága pedig határainkon kívül vált ki nemtetszést. Az mindenesetre tény, hogy Jakubinyinek van oka „pikkelni” a jelenlegi belügyminiszterre. A rendszerváltás előtt orgazdaként szerepelt a hatóságok szervezett bűnözés elleni első komoly fellépését jelentő úgynevezett Presztízs-ügyben. Pintér Sándor – akkori százados, vizsgálótiszt – juttatta rácsok mögé mások mellett Jakubinyit is.
Jakubinyi másik büntetőügyében, a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt zajló perében a tervek szerint július 3-án hozták volna meg az elsőfokú ítéletet. Vadócz Attilától, a törvényszék szóvivőjétől megtudtuk: nem született ítélet, augusztus 30–31-e a következő határnap, akkor feltehetőleg dönt az ügyben a bíróság. A per zárt ajtók mögött zajlik, mivel még a vádirat is titkos minősítésű. Sajtóértesülések szerint Jakubinyi Róbert a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit vesztegethette meg. A nem cáfolt értesülések szerint az ügy az Egymásért Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik.
A vád szerint Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, valamint Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője azért kapott milliókat – egyes hírek szerint százmilliót is meghaladó összegeket – az alapítvány pénzéből, hogy cserébe védjék Jakubinyit a hatóságok fellépésétől. Galambos a főigazgatói posztról távozva lett az alapítvány kuratóriumának tagja, aminek a ténylegesen szolgáló Gyarmati már korábban tagja lett. Információnk szerint Galambos még főigazgató korában megbízást adott egy úgymond „külsős” kollégájának, hogy részletesen térképezze fel az alapítványt és annak működését. A tanulmány elkészült, és abban döntően Gyarmati szerepéről volt szó. Azt nem lehet tudni, hogy Galambos mihez kezdett a tanulmánnyal, annak nem találták nyomát sem az NBH-ban, amikor távozása után átnézték az irattárakat.
Jakubinyi ellen egy másik per is folyik a Fővárosi Törvényszéken, várhatóan szeptemberben folytatódik, és még idén megszülethet az elsőfokú ítélet. Jakubinyi az Egymásért-botrány kirobbanásakor elmenekült, így kimaradt az alapítvány másik szereplője, Földesi-Szabó László elítélésével végződött perből. (A volt rendőr ezredes hat év börtönt kapott.) A Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt emelt vádat Jakubinyi ellen, miután Bécsben elfogták és kiadták. A vád szerint Jakubinyi Róbert a csempészést felbujtóként, az NBH jogászainak jóváhagyásával követte el. Társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott, Ázsiából beszerzett importáruk után nem fizették meg az áfát. A bűncselekmény-sorozattal több mint egymilliárd forinttal csökkentették az állami bevételeket. A vádirat szerint Jakubinyi saját céljaira fordította ezt az összeget.