Mikrobiológiai készítményekkel a fenntartható környezetért és mezőgazdaságért címmel tart konferenciát holnap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A testület közleményében emlékeztetett arra, hogy a műtrágyák és a növényvédő szerek több évtizede tartó használata miatt egyre növekvő problémát jelent a talaj minőségromlása.
A legfontosabb tápanyagok – a nitrogén, a foszfor és a kálium – pótlása mellett ugyanis legtöbbször nem kerülnek vissza a földbe elegendő mennyiségben további létfontosságú nyomelemek. A földekre kiszórt vegyi anyagok pedig sokszor durván beleavatkoznak a talaj életközösségének összetételébe. Az MTA tájékoztatása alapján ennek nem kellene így lennie, hiszen „rendelkezésre állnak fenntarthatóbb, a szántóföldek biológiai igényeit jobban figyelembe vevő mezőgazdasági módszerek is, amelyekben immár a gazdálkodók számottevő hányada használható alternatívát lát”.
Az Akadémia egyik kutatója, Szili-Kovács Tibor arról tart előadást, miként is zajlik a talajok pusztulása a gyakorlatban, és hogyan lehet ezt a folyamatot baktériumokkal, gombákkal vagy éppen algákkal ellensúlyozni. A talajba kerülő mikroorganizmusok viselkedésének vizsgálatában genetikai módszerekre is szükség lehet. Ezekről a módszerekről, gyakorlati alkalmazhatóságukról beszél Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának igazgatója.
Az előadások között szó lesz arról is, hogy bizonyos gombák képesek támogatni a növények tápanyagfelvételét a talajból, és egyes fajok alkalmasak rovarkártevők és más gombák elpusztítására is. A haszonnövényeket megtámadó rovarok elleni védekezés biológiai módszereiről beszél továbbá Turóczi György, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársa. A növényvédelem és a fenntartható mezőgazdaság kapcsolatáról tart előadást Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének képviselője.