Áder János köztársasági elnök – akit útjára elkísért felesége, Herczegh Anita asszony és Simicskó István honvédelmi miniszter is – leleplezte azt az emlékkeresztet és -táblát, amelyet az első világháború alatt e kis szigeten hadifogságban raboskodott és elhunyt osztrák–magyar katonák tiszteletére emelt a magyar állam.
A nagy háború idején szerb fogságba esett, a Balkánon gyalogosan átterelt, éhezést, kegyetlen bántalmazást, fagyot, mocsarakat, tífuszjárványt átvészelt csontsovány embereket (a 80-85 ezerből már csak 23-24 ezren voltak életben) az olaszok szállították át Szardínia börtönszigetére, ahol újabb pokoli kínok vártak rájuk: vízhiány és kolera.
Több ezer osztrák–magyar katona földi maradványait őrzi a paradicsomi szépségű nemzeti parkban található csontkápolna és a környező öblök. Értük imádkozott kedden Bíró László katolikus tábori püspök, megáldva az emlékművet. „Felráz bennünket a feledésből ez az emlékmű” – fogalmazott. Az államfő megkoszorúzta az osszáriumot, és az olasz táborőrök sírkertjében is tiszteletét tette.
A köztársasági elnök avatóbeszédében a doberdói katonasíroknál érzett megrendüléséhez hasonlította asinarai benyomását, amelyet fokoz „a kontraszt, ami az idillien szép tájak és a sírok rejtette tragédiák” között feszül. „Itt, Asinara fogolytáborának emlékhelyén az emberi szenvedésre kell emlékeznünk, még akkor is, ha ma már tudjuk, hogy a legtöbb áldozatot az idáig vezető út követelte.”
Simicskó István honvédelmi miniszter a stintinói múzeumban rendezett kiállításon a háború borzalmairól és a közös európai béke fontosságáról beszélt. Az olasz védelmi minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: Asinara szigete szentéllyé vált.
A hivatalos delegáció résztvevőjeként lapunk munkatársai, Margittai Gábor és Major Anita is Asinarára utaztak. A fogolysziget történetét (bővebb információk: Szamársziget.blogspot.hu) feltáró kutatók többéves Szamár-sziget-projektjének (könyv kiadása, vándorkiállítás létrehozása, dokumentumfilm készítése) megkoronázása, hogy – a szigeten elsőként – emlékművet is kaphattak az idegen földön hősi halált halt magyar hadifoglyok.
Szamár-sziget szellemkatonái száz év után immár békében nyugodhatnak; az egykori hadifoglyok leszármazottai pedig 2016. május 17-e után tudják, hol keressék névtelenül eltűnt ősüket, ha le akarják róni kegyeletüket: a száz esztendeje Ősz Nemes György és Szász István hadifogoly művészek vezetésével emelt és díszített „magyar kápolnánál”.