A szabadság, az igazságosság, valamint a biztonság hármas pillére jellemzi a Jobbik új stratégiáját, amelyet Sneider Tamás pártelnök ismertetett a párt többnapos frakcióülésén. Mirkóczki Ádám szóvivő erről annyit közölt tegnap: a dokumentumot még nem véglegesítették, azt majd a Jobbik kongresszusa fogja megerősíteni és elfogadni.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új parlamenti ülésszaktól más intenzitású, más aktivitású Jobbikkal találkozhatnak majd az állampolgárok. – Ki fogunk lépni a klasszikus ellenzéki politizálás keretéből, nem pusztán ellenzéki politikusokként tekintünk magunkra, hanem ellenállóként is – hangoztatta a szóvivő.
Mint mondta, nagy különbség van az ellenzék és az ellenállás között, ők ellenállást hirdetnek, ellenállást szerveznek, ami azt is jelenti, hogy bizonyos keretekből ki fognak lépni. – Erre biztatunk mindenkit politikai pártállástól, vallástól, nemtől függetlenül, akinek elege van ebből a rendszerből.
Nem pusztán egy kormánnyal szemben kívánunk ugyanis fellépni, hanem egy rezsimmel szemben, ami azt jelenti, hogy nem elégszünk meg politikai célként Orbán Viktor és garnitúrája leváltásával, hanem le kell bontani az egész berendezkedést – mondta a képviselő, aki azt is elárulta, hogy már konkrét politikai akciók is felmerültek.
Arra Mirkóczki nem tért ki, hogy a jogállamiság határait is átlépik-e majd. Gyöngyösi Márton elnökhelyettes a minap Strasbourgban elfogadott Sargentini-jelentésről úgy nyilatkozott: Orbán Viktor azzal, hogy Magyarországon az elmúlt években elindította a demokrácia és a jogállamiság teljes körű felszámolását, hazánkat elképesztő veszélybe sodorta, és teljes mértékben elszigetelte az Európai Unióban.
– Orbán az EU-ban veszített, és az unióból való kilépés réme realitássá vált – mondta a frakcióvezető.
Mindez igen érdekesen hangzik, hiszen a Jobbik 2010-es választási programjában – amellyel a párt bekerült a parlamentbe – egészen más olvasható. Ebben azt írják: „Európa hármas talapzatra épült: a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény erkölcsre.
Mi, jobbikosok, úgy hisszük, hogy Európának nemcsak a múltja, de a jövője is ezeken az értékeken alapulhat. Ezért tartjuk tévútnak a lisszaboni szerződés által körvonalazódó integrációt. Az európai államok és nemzetek közös együttműködésének elkötelezett hívei vagyunk, de egy valós értékek nélküli, globális szuperállamhoz nem kívánunk asszisztálni.
Magyarország jövője meggyőződésünk szerint hosszabb távon nem képzelhető el a jelenlegi tendenciákra épülő EU keretein belül. Amennyiben az unió ebbe az irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből és újragondolja nemzetközi viszonyrendszerét.”