Továbbra is elkötelezett a magyar lakosság többsége az Európai Unió (EU) mellett – derül ki az idei Parlaméter-felmérésből, amelyet 28 tagállam közel 28 ezer állampolgárának bevonásával készítettek. A magyar megkérdezettek 56 százaléka vélte úgy, hogy jó dolog hazánk számára az EU részének lenni, és közel háromnegyedük szerint az ország profitál is a tagságból; ez a tavalyihoz képesti nyolc, illetve tíz százalékpontos növekedést jelent. Mindezt elsősorban gazdasági előnyökkel indokolták az itthoni válaszadók: 51 százalékuk elsősorban az új munkalehetőségek, 45 százalékuk a gazdasági növekedéshez történő EU-s hozzájárulás hasznát érezte.
Bár ezek az értékek az uniós átlagnál magasabbak, a honfitársaink többsége, vagyis 57 százalékuk a javuló tendencia ellenére még mindig nem érzi úgy, hogy számít a szava az EU intézményeiben. Ennek megfelelően a felmérés magyar alanyainak legnagyobb szegmense, vagyis 44 százalékuk – bár kisebb arányban, mint tavaly, de még mindig – semlegesen viszonyul az Európai Parlamenthez, közel egyötödük pedig elutasító az intézménnyel szemben, hasonlóan az unió egészében mért arányhoz. A közvélemény-kutatásból kiolvasható, hogy míg a magyar emberek elkötelezettek az EU, mint közös Európa mellett, a különböző uniós intézményekkel kapcsolatban ez már nem mondható el. A magyar megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka érdeklődik a 2019-es európai választások iránt.
Az európai állampolgárok 58 százaléka leginkább a terrorizmus jelentette fenyegetettséggel szemben vár uniós védelmet, ahogy a magyar megkérdezettek körében is 54 százaléknyi többséget tesz ki ez az arány a publikált eredmények alapján. Hazánkban az illegális migrációval 51 százalék szerint kellene foglalkozni uniós szinten, a tagállamok válaszadóinak 35 százaléka alkotott hasonló véleményt. Az EU egészét nézve és hazánkban is jelentős tábora van a munkanélküliség elleni fellépést sürgetőknek 43, illetve 38 százalékkal, a szegénység és a kirekesztés ellen pedig a megkérdezettek 42, illetve 46 százaléka vár uniós védelmet.
A felmérésben részt vevők közel fele azt is elvárja, hogy az EU biztosítsa az alapvető jogok védelmét, 36 százalékuk pedig az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságának garantálását is fontosnak tartja. A munkaügyi jogokért, a megfelelő nyugdíjellátásért és gazdasági jólétért a megkérdezettek egyharmada szeretné látni az unió kezességvállalását. Az Európai Parlamenttől főleg az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közti egyenlőség biztosítását várják el az EU-s állampolgárok 56, 34, illetve 32 százalékos arányban. Hazánkban a megkérdezettek 58, 25, illetve 20 százaléka támasztott hasonló igényeket a törvényhozó testülettel kapcsolatban.