Megérkezett az első fekete gólya a Gemencbe, a fokozottan védett faj GPS-jeladóval ellátott példányát webkamerán át is figyelemmel lehet követni – közölte a gemenci erdőgazdaság. Tóbiás, a 18 éves hím vasárnap délelőtt 9 óra előtt néhány perccel szállt le keselyűsi, bekamerázott fészkében. A fekete gólyák többsége március 15-e után érkezik meg. Magyarországon 380-420 pár fekete gólya fészkel. A hazai populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya.
Magyarországon mintegy 400 fokozottan védett pár fészkel
A fehér gólyák is elindultak haza. A Báró nevű jeladós fehér gólya február 8-án kezdte meg útját Izraelből, haifai telelőhelyéről, és tegnap már Európában, Görögországban volt – látható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) uniós támogatással létrehozott műholdas követő rendszerének honlapján. Ez a példány az egyik legkorábban hazaérkező fehér gólya évről évre, miközben fajtársai többnyire csak március–április fordulóján jelennek meg a fészeknél – tájékoztatott az MME. A nemes madár érkezését az interneten élőben is el lehet majd csípni, mivel Báró fészkét webkamera figyeli.
Az MME beszámolója szerint 2016 tavaszán sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, így derült ki ősszel, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelőterületére, Afrikába, hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. A haifai telelőhely sok ezer kilométeres megtakarítást jelent az állatnak, ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni.
Az egyesület megjegyzi: Báró viselkedése azért is nagyon érdekes, mert a lakosság számára is elérhető internetes nyomkövető oldal információi alapján a legmesszebb telelő két fehér gólyánk tegnap még mindig jó 6000 kilométerrel távolabb, a déli féltekén, Mozambik és a Dél-afrikai Köztársaság szavannáin telelt. A fehér gólyák általában március végén jelennek meg a Kárpát-medencében. Magyarországon mintegy 5000 gólyapár költ.
Geolokátorral fecskéink nyomában
Az MME és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a világon elsőként alkalmazott sikeresen kis tömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két hazai fecskefaj esetében. Az így megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620–1080 kilométert repülnek. Sőt először vannak adatok a Kárpát-medence molnárfecskéinek közép- és dél-afrikai telelőterületeiről. A vonuló madárfajok többsége februárban kezdi meg a felkészülést a hosszú hazaútra. A gyűrűzési adatokból kiderül, hogy a fecskék esetében a legerősebb „szuperhímek” indulnak el legkorábban.
