Levelet kaptak a héten a kórházigazgatók a fenntartó Állami Egészségügyi és Ellátó Központból (ÁEEK), amelyben arról tájékoztatják őket, hogy április 1-jétől az intézmények pénzügyi-számviteli feladatait az ÁEEK veszi át, az érintett területen dolgozókkal együtt. Magyarán, az ország 109 kórházából, azon belül is a gazdasági területről kiemelik a pénzügyeseket, akiknek a jövőben a fenntartó lesz a munkáltatójuk, miközben fizikailag továbbra is az adott kórházban dolgoznak majd. A levél szerint az átcsoportosítás célja, hogy „a kórházak költségcsökkentéséhez egységesen járuljon hozzá az ÁEEK”. Hozzáteszik: a kórházak gazdálkodási önállósága nem változik, a rendelkezésre álló források feletti döntések befolyásolása nem cél.
A kórházigazgatók egyúttal egy igen rövid határidőt is kaptak arra, hogy megküldjék a fenntartónak az érintett dolgozók számáról és az általuk ellátott feladatokról a listát: ezt január 6-án a munkaidő végéig kell megtenniük.

Gyógyszerszállítmány érkezik – a számlákat tavasztól a fenntartó kezelheti
Bővebb információ híján egyelőre csak találgatni lehet, hogy az intézkedéssel mi az egészségügy vezetésének valódi célja. A legvalószínűbb, hogy ez az első lépése annak a folyamatnak, amellyel meg kívánnak ágyazni a kórházi kancelláriáknak. Mint ismeretes, a 2015 őszén hivatalba lépett Ónodi-Szűcs Zoltán egyik fő vállalása a kórházigazgatók felett álló kancellária-rendszer kiépítése volt, ami szerinte hatékonyabbá tenné az intézmények működését. A tervet azonban megtorpedózta az igazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetség, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János is aggályainak adott hangot, így végül a kormány úgy döntött: csak a választások, vagyis 2018 áprilisa után születik döntés a kórházi kancelláriákról. Ónodi-Szűcs Zoltán azonban még tavaly jelezte, hogy ennek ellenére megkezdi idén az új struktúra megalapozását, megerősítve a kórházakat fenntartó ÁEEK-et, hogy növelhessék az intézmények feletti kontrollt és megszüntessék a párhuzamosságokat.
Az egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek adott decemberi interjúban is hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni: a kórházak működését a betegek hatékonyabb és szervezettebb ellátása érdekében át fogjuk alakítani. Hogy pontosan milyen módon és mennyi idő alatt, azon még dolgozunk, de minden olyan lépést meg fogunk tenni, ami ebbe az irányba vezet. A kórházak állami fenntartásban vannak, és korántsem használtunk még ki minden lehetőséget az észszerűbb és hatékonyabb működés érdekében, ami mint fenntartónak a kezünkben van.” Azt is leszögezte, hogy nem adja fel a tervét, és – mint fogalmazott – ha nem mehet be az ajtón, bemegy az ablakon.
Lapunk úgy értesült, hogy a kórházvezetők kisebb merényletként értékelik a tervezett intézkedést, különösen, hogy semmilyen egyeztetés nem zajlott a lépésről a kórházszövetséggel. Többen ezért a szervezet rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezték, ám ezt meg kell előznie egy soron kívüli vezetőségi ülésnek.