Első alkalommal nyert hivatalos igazolást az a sajtóban már többször megjelent információ, hogy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintő kémbotrány hátterében az orosz titkosszolgálatok álltak. Az Indexnek erről, és számos más államtitokról Katrein Ferenc beszélt, aki 2000-től 2013-ig dolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH), majd a szervezet jogutódjánál, az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) többek közt műveleti igazgatóként, miközben az extrémizmussal, terrorelhárítással és kémelhárítással foglalkozott.
A ma már külföldön élő szakember arra a felvetésre, hogy a magyar titkosszolgálatokba magas szinten beépülhettek orosz ügynökök, rámutatott, hogy először a magyar kémelhárítást 2004 és 2007 között vezető Galambos Lajos került gyanúba.
Az ügyészség bűnösnek tartja Szilvásyékat a kémperben
A büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás egyes munkatársait.
„Galambos tábornok úr lehetővé tette, hogy bolgár kollégák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar kollégákat, a bolgároknak álcázott informatikai szakértők viszont konkrétan orosz kollégák voltak” – fogalmazott az egykori kémelhárító, majd leszögezte: ennél súlyosabb nem történhet egy szolgálat életében.
Katrein Ferenc kitért a 2006-os eseményekre is. Bár akkoriban nemzetközi terrorelhárítással foglalkozott, azt világosan látta, hogy ”2006-ban a vezetőik hogyan estek pánikba, hogy kik voltak, akik felnőttek a feladathoz, és kik azok, akik inkább elvitették magukat kórházba.„
Bűnügyek azonosítás nélkül, avagy a jogállam működési zavarai
Az idő fontos tényező az igazságszolgáltatásban. Felelősségre vonni eleve csak egy bizonyos időn belül lehet valakit, hiszen cselekménye általában elévül.
„Akkor szembesültem azzal, hogy egy alvó szolgálat vagyunk, a nulláról kellett reagálóképességet produkálni. Ami szerintem valamilyen szinten sikerült is, és utána lettünk egy kicsit proaktívabbak. De addig nagyon le volt tompítva a szolgálat, az önvédelmi reflexek sem működtek” – fejtette ki.
Az Index felidézte, hogy a romagyilkosságok egyik elkövetője, Csontos István, a magyar katonai elhárítás korábbi besúgója volt, ám ezt az információt elhallgatta a katonai elhárítás, akár csak azt, hogy a bűncselekmény sorozat idején is találkoztak vele. Katrein Ferenc megerősítette: több megbeszélésen részt vett abban az időben, ahol ott ült egymás mellett az összes érintett szerv képviselője, és ekkor ő sem nagyon hallott katonai irányból támogató információkat.
A negyedik
Romagyilkosságok – Továbbra is rejtély, ki vagy kik segíthették az elkövetőket.
A következményekről szólva azt mondta, az NBH-t korrekt módon átvilágították, és több vezető megbízatását visszavonták, a katonai titkosszolgálatnál viszont bőven maradtak megválaszolatlan kérdések. „Ott hasonló intenzitású vizsgálatot, meghallgatásokat nem tapasztaltam” – jegyezte meg a szakember.
A volt titkosszolgálati vezető az interjúban többször kitért arra, hogy a fenti esetek milyen kellemetlen helyzetbe hozták Magyarországot a szövetségesei, például a NATO előtt. Ugyanakkor a jelenlegi kormányt is kritizálta több lépése miatt. A letelepedési kötvényekről szólva megjegyezte, hogy azokkal szerinte illegális ügynököket lehet betelepíteni, és úgy vélte, hogy a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani. Arról is beszélt, hogy Oroszország ott van a migránsválság elmélyítésében. Ehhez az egyik eszköz a vélt, vagy valós atrocitások, például a kölni, úgynevezett Lisa-ügy volt, ahol egész magas szinten reagált a fantomtörténésekre, a kreált sztorira az orosz fél, így maga Szergej Lavrov külügyminiszter is, mivel az ilyen és ehhez hasonló botrányok felnagyításával jól befolyásolható a közvélemény – fejtette Katrein Ferenc.
