Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-olasz-művészettörténet szakára, első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg.
Diplomájának megszerzése után, 1950-től Budapesten tanított (egy ideig Pilinszky Jánossal együtt), 1956-tól a Magvető Könyvkiadónál volt szerkesztő. A film világa iránt érdeklődő Nemeskürty Istvánt 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, 1961-től filmtörténetet oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig.
A rendszerváltozás időszakában, 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt magas tisztségeket. A 90-es években elnöke volt többek között az egyetemi és főiskolai oktatók kamarájának, a magyar ösztöndíj bizottságnak, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány és a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának.
1993-1995 között a Magyar Írókamara elnökeként is dolgozott. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011 óta tiszteletbeli tagja, 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) tiszteletbeli elnöke volt.
1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította, munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerték el. 2001-ben vehette át az újjáalapított Corvin-láncot, 2001-2002-ben, majd 2011-től a kitüntetés elbírálásáért felelős testület elnökeként tevékenykedett.
Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását. 1966-ban óriási feltűnést keltett és nagy vitákat kavart Ez történt Mohács után című munkája, amely az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es török kézre kerülése közti időszakot vizsgálta.
1972-ben jelent meg tabutörő, Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyarnál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel. A sok kiadást megért, hatalmas példányszámban elkelt művében írottakat, például hogy a katonákat „halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel”, a hadtörténészek vitatták, ő azonban kitartott nézetei mellett. 2011-ben így nyilatkozott: „1943 márciusában a Ludovikán a nagyobb közönségnél jobban és részletesebben értesültünk az eseményekről…, elhatároztam, hogy ezt… én egyszer megírom, úgy ahogy volt”.
A hetvenes években kötete jelent meg Dózsa Györgyről, a magyar történelem legjelentősebb parasztháborújának vezéréről, az 1848-1849-es magyar polgári forradalom és szabadságharc hőseiről, kor- és életrajzot adott közre első európai rangú, magyar nyelven verselő költőnkről, Balassi Bálintról, 1988-ban publikálta Erdély 1916-1967 közti időszakáról szóló művét Erdélyi krónika címmel.
1989-ben Mi magyarok címmel jelent meg ismeretterjesztő munkája, 1990-ben magyar Biblia-fordításokból készített válogatást. 1995-ben adták ki a nemcsak Horthy Miklósról, hanem a Horthy-korszakról is szóló, a magyar társadalom felelősségét feszegető Búcsúpillantás című kötetét.
Filmesztétikai tanulmányainak sorából kiemelkedik Federico Felliniről írott könyve (1974). A magyar kultúra évszázadait Kis magyar művelődéstörténet című kötetében foglalta össze (1992), 1993-ban jelent meg A magyar irodalom története című munkája. Filmforgatókönyveket (Egri csillagok, Mint oldott kéve, Mindszenty József – Devictus Vincit, Sacra Corona) és színműveket (A hollószárnyú enyészet, Magyar Dekameron, Szép ének a gyulai vitézekről, A betűk csendjében, Hantjával ez takar) is jegyzett.
2005-ben jelent meg Mi végre vagyok a világon címmel életinterjúja, amelyben beszélgetőtársa Koltay Gábor filmrendező. 2011-ben jelent meg Vallani és vállalni – A hatalomváltás labirintusában című munkája.
1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1979-ben József Attila-díjjal, 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1996-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 2002-ben II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tisztikeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.
2003-ban Prima Primissima díjat, 2004-ben Szent István-díjat, valamint Teleki Pál-emlékérmet kapott. 2011-ben – az alapítása óta csupán néhány alkalommal átadott – Kossuth-nagydíjjal tüntették ki kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült.
Áder János: a magyar művelődés apostolát veszítettük el
Áder János az MTI-hez pénteken eljuttatott levélben emlékeztetett: csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy amikor megszólalnak, egy nemzet hallgassa őket. „Nemeskürty István kivételes ember volt: egy nemzet szólította Tanár úrnak, mert fogékony volt szavaira.
Arra, ahogyan türelmes pedagógusként a múlt emlékezetére, a velünk és bennünk élő történelem ismeretére, nagyjaink megbecsülésére tanított” – emelte ki.
Az államfő szerint Nemeskürty István „hűséggel hirdette, hogy a magyarnak becsülete van a világban, s hogy a mai feladatainkhoz csak a nemzedékeket összekötő tudás, a nemzeti büszkeség és a régvoltak erényeinek továbbvitele által nyerhetünk elég erőt”.
A lelkiismeretet mindig ébren tartó bölcsessége, történelmi mesélőkedve, „tanáruras” derűje fájón hiányozni fog – búcsúzott Nemeskürty Istvántól a köztársasági elnök.
Nemeskürty Istvánt saját halottjának tekinti az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Az életének 91. évében elhunyt, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas Nemeskürty Istvánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
Az íróként, film- és irodalomtörténészként, tudósként és tanárként is maradandót alkotott Nemeskürty István számtalanszor rávilágított a magyar múlt kényszerrel elfedett tényeire, és lerántotta a leplet a szocialista realizmus irreális hazugságairól, amelyekkel meghamisítani vagy kisebbíteni akarták a történelem dicső magyar tetteit. Munkássága nyomán közelebb kerültünk Magyarország igaz történelméhez – olvasható az EMMI által kiadott közleményben.
Fidesz: Nemeskürty pótolhatatlan hiányt hagyott maga után
A kormánypárt az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében jelezte, osztozik a család fájdalmában, és részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak.
A Fidesz úgy fogalmazott, „elment a Tanár úr”, aki kiváló elme, nagyszerű pedagógus volt, dramaturgként, forgatókönyvíróként pedig millióknak nyújtott fejthetetlen élményt.
Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár volt, aki ismertségét a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette.
Jankovics Marcell: „nagyon örülök, hogy a kortársa lehettem”
„Számomra tényleg tanár úr volt és mintakép, olyannyira, hogy szerettem volna, ha utódja lehetnék ebben-abban. Jóban voltunk, ő is kedvelt engem, és volt néhány olyan pozíció, amelybe lemondása után engem javasolt” – idézte fel az MTI megkeresésére pénteken Jankovics Marcell.
Mint elmondta, Nemeskürty Istvánnal már pályája kezdetén találkozott, amikor a „tanár úr” a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) előadásain a filmművészetről beszélt.
Jankovics Marcell elmondása szerint Nemeskürty István kiváló stúdióvezető volt, nagyon jól válogatott tehetségeket.
„Fiatal srác voltam még, amikor kinézett magának. Nem volt benne semmi fölényeskedés, hogy ő idősebb és tekintélyes személy, hajlandó volt időt szánni arra, hogy kifejtse nekem a gondolatait. Persze olvastam az összes könyvét is” – emlékezett.
Jankovics Marcell elmondása szerint amikor Szörényi Levente Koltay Gáborral összetűzött a Honfoglalás című film miatt, Nemeskürty István véleményét kérte ki. „Ő azt mondta Szörényinek, hogy mítoszt nem szabad élő színészekkel leforgatni, erre sokkal alkalmasabb a rajzfilm. Ekkor keresett meg engem Szörényi Levente, és ebből született az Ének a csodaszarvasról című filmem” – számolt be a rendező.
Nemeskürty István 1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította. Ekkoriban nevetve panaszkodott, hogy +vén zászlótartót+ csináltak belőle, pedig ennél nagyobb dolog nincs – idézte fel Jankovics Marcell, hozzátéve: „hivatkoztam neki a Tábori kis tractára, melyben Zrínyi arról ír, hogy a zászlótartónak akár életét is kell adnia a zászlóért”.
Jobbik: Nemeskürty a tudomány lelkiismerete volt
A Jobbik szerint a csütörtökön, életének 91. évében elhunyt Nemeskürty István már a kommunista rendszerben is a tudományos élet élő lelkiismerete volt.
Az ellenzéki párt az MTI-hez pémteken eljuttatott közleményében őszinte részvétét fejezte ki az elhunyt családjának, barátainak, ismerőseinek, tisztelőinek.
Emlékeztettek: Nemeskürty István volt az első, aki az elnyomás időszakában hozzá mert nyúlni olyan nemzeti sorstragédiákhoz, mint például a 2. magyar hadsereg több százezer magyar áldozatot követelő katasztrófája vagy a trianoni diktátum történelme. Emellet az ő nevéhez fűződik a magyar filmtörténelem egyik leghíresebb darabjának, az Egri csillagoknak a forgatókönyve, továbbá fontos szerepet játszott az István, a király című rockopera színre vitelében is – tette hozzá a Jobbik.
Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár volt, aki ismertségét a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette.
MSZP: Nemeskürty bátor kérdései tiszteletet ébresztettek
Az MSZP szerint a csütörtökön 91. évében elhunyt Nemeskürty István író, irodalomtörténész sokoldalú műveltsége, bátor kérdésfelvetései tiszteletet ébresztettek mindenkiben, politikai hovatartozástól és világlátástól függetlenül.
A szocialisták az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményéüken hangsúlyozzák, politikai értékeik ugyan különbözhettek, ettől függetlenül kegyelettel emlékeznek Nemeskürty Istvánra, és őszinte részvétüket fejezik ki a gyászoló családnak.
Kiemelik: emlékezetes előadásai, a nagyközönség számára is mindig érthető és meggyőző televíziós műsorai sokakban felkeltették az érdeklődést a tudomány, elsősorban az irodalom- és történettudomány világa iránt.
Az MSZP szerint Nemeskürty István a magyar kulturális és művészeti élet fontos személyisége volt évtizedeken keresztül, életműve pedig a „legszélesebb értelemben vett közszolgálat”.
Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár volt, aki ismertségét a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette.