Az AB az országgyűlési határozatot helybenhagyó döntését illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadott határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a megszületését eredményező parlamenti eljárás alkotmányosságát, törvényességét, ami viszont nem volt alaptörvény-ellenes. A kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását pedig főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta a testület.
A szabályozás szerint az államfő feladata kitűzni a népszavazás időpontját a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra. Jelen esetben tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején, valamelyik vasárnapra.
Az AB döntését Fodor Gáborék úgy kommentálták, hogy tudomásul veszik, de továbbra is mindenkit arra biztatnak, hogy vegyen részt a népszavazáson, és voksoljon igennel. Bár a Jobbik támogatta a népszavazást, szerinte a kvótakérdés alaptörvénybe emelése minden tekintetben jobb megoldás lett volna, hiszen nem kerül pénzbe, valamint gyorsabb és biztosabb a kimenetele, mint a népszavazásé – írta a radikális párt.
A Fidesz-frakció szerint „a bevándorláspárti” baloldal „egymást érő támadásai” ellenére az AB döntésével elhárult az akadály az európai uniós betelepítési kvótákról szóló népszavazás elől. Kitértek arra is, hogy a Jobbik a népszavazás ügyében is „megtagadta korábbi politikáját”, mivel Vona Gábor pártelnök tavaly még népszavazást követelt a kvótáról.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője lapunknak azt mondta: a beadványok jogilag valóban megalapozatlanok voltak, annál inkább figyelemre méltó viszont az egyik határozathoz fűzött párhuzamos indokolás, amely jelentős befolyással lehet az AB gyakorlatára.
Ebben Varga Zs. András és Pokol Béla egyértelműen rögzíti, hogy „Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel”.