A magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett 2017-ben – tartalmazza a tavalyi év zárszámadása, amelyet 119 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadott el a Ház. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,2 százalékában teljesült.
Az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent.
A gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult, a legnagyobb mértékben az építőipar nőtt. 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
A növekedés másik pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt.
A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, tavaly év végére 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembe vételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek.
Bár tavaly az import jobban nőtt az exportnál, az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró.
Az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent.
A nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek, 2017 novemberében pedig minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott. 2017-ben 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2262 milliárd forintot tettek ki.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése tavaly 155 milliárd forintot emésztett fel.
Változnak az álláskeresési, képzési szabályok
Az álláskeresési és a képzési szabályokon is változtatott a Ház a foglalkoztatási törvények módosításával, amelyet 120 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadtak el.
A munkanélküliek ellátásáról szóló törvény új elemei a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben lévő emberek álláskereséséhez kapcsolódó szabályok. Ezek szerint az érintetteket nyilvántartásba lehet venni, és jogosultak lesznek álláskeresési ellátásra is.
Az érintettek teljes körének járna a jövőben költségtérítés a képzési támogatás szabályainak megváltoztatása által, de a módosítás konkretizálja azok körét is, akik a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésén túl keresetpótló juttatást vagy kereset-kiegészítést kaphatnak.
A hozzátartozójukat gondozók, valamint a kisgyermekes nők munkába állásának megkönnyítése érdekében bértámogatás esetén a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére is lehetőség nyílik.
A változtatás pontosítja a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű, valamint a hozzátartozó fogalmát, de rendelkezik arról is, mikor térhet el a kollektív szerződés a munka törvénykönyvétől.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a tankerületi központok esetében is mérhetővé váljon a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás.
A jövőre életbe lépő változások által egyszerűsödnek a távmunka munkavédelmi szabályai is.
Módosították a polgári perrendtartást
Az Országgyűlés elfogadta a Hende Csaba és Bajkai István (mindketten Fidesz) által benyújtott, a polgári perrendtartást módosító javaslatot. A képviselők 150 igen szavazattal és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabályt.
A módosítással rendeletiről törvényi szintre emelkedett az a szabály, hogy a rendőri elővezetéskor felmerült költségeket a polgári peres és nemperes eljárásokban, illetve a közigazgatási eljárásokban az elővezetett viseli.
Azt is kimondták: a gondnokság alá helyezés iránti perben elrendelt elővezetés költségét az állam viseli.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Szakértői bizottság segítheti a kkv-k kedvezményes szabványokhoz jutását
Az Országgyűlés felállította a Műszaki Szabályozási Bizottságot, amelynek célja azon szabványok körének meghatározása, amelyek kedvezményes hozzáférhetősége jelentős versenyképesség-növelő hatást eredményezhet a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv).
A képviselők 120 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 52 tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter indítványát.
A parlament döntése alapján az új bizottság legfeljebb öt tagból áll majd, akiket az iparügyért felelős tárcavezető bíz meg öt évre a Magyar Szabványügyi Testület javaslatára.
