Kiss testvérek, valamint Pető Zsolt számára azért nyílt meg a fellebbezés lehetősége, mert az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben, a besenyszögi fegyverrablásban is megállapította a bűnösségüket, amelyről a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztusi, elsőfokú ítéletében még nem volt szó. Csontos István negyedrendű vádlottnak ugyanakkor már májusban véget ért a büntetőper, mivel ő nem vett részt a rablásban.
A rasszista indíttatásból elkövetett emberölések vádlottjai 2008–2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején több mint egy éven keresztül hajthatták végre precízen megszervezett támadásaikat anélkül, hogy a hatóságok elfogták volna őket. A vádlottak: Kiss Árpád és testvére, Kiss István, Pető Zsolt, valamint Csontos István kilenc településen támadták meg fegyverekkel és gyújtópalackokkal cigány emberek házait. Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön pedig két-két romát gyilkoltak meg; utóbbi helyszínen az egyik áldozat egy ötéves kisfiú volt. Első- és másodfokon az első-, másod- és harmadrendű vádlottat tényleges életfogytiglani fegyházra, a negyedrendű vádlott Csontos Istvánt pedig – aki a két utolsó akcióban gépkocsivezetőként segédkezett – tizenhárom év fegyházra ítélték.
Fellebbezés nincs
A romák elleni támadássorozat három vádlottja a tegnapi tárgyaláson eljárásjogi szabálytalanságokra hivatkozva kérte az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezését. Kiss Árpád védője a perbeszédben azt hangsúlyozta, szerinte csorbult az elsőrendű vádlott tisztességes eljáráshoz fűződő joga, és sérelmezte azt is: védence 2009. augusztusi elfogása óta számtalanszor változtattak a büntetőeljárási törvényen.
A másodrendű vádlott védelmében eljáró ügyvéd több száz oldalas perbeszédének feléig sem jutott, amikor a bíró többszöri figyelmeztetés után félbeszakította. Addig többek között törvénytelen DNS-minta-vételre, hiányos és felderítetlen tényállásokra hivatkozva kérte az ítélőtábla verdiktjének hatályon kívül helyezését. Kifejtette azt is, hogy Csontos István – a másodfokú ítéletet elfogadó negyedrendű vádlott, a katonai elhárítás (KBH) egykori titkos kapcsolata – megérzéseit és véleményét tartalmazza több helyen mindkét korábbi ítélet. Az utolsó két támadásban sofőri szerepet betöltő Csontos az eljárás kezdetétől fogva terhelő vallomásokkal segítette a büntetőeljárás lefolytatását.
A harmadrendű vádlott védője hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla végzése szerinte több megalapozatlan és iratellenes pontot is tartalmaz. Az utolsó szó jogán Kiss Árpád is törvénytelen eljárási cselekményekről beszélt. A Kúria ennek ellenére úgy döntött, hogy hatályában fenntartja a Fővárosi Törvényszék tavaly májusban kihirdetett ítéletét, mert ha történtek is eljárásjogi szabálysértések a nyomozás során, azokat az eljáró bírói tanács kiküszöbölte. A Kúria kimondta, hogy Csontos terhelő vallomása igaz, és helyesen értékelte az ítélőtábla a rendelkezésre álló bizonyítékokat is.
– A vádlottak elvetemült tette nem enged mást, mint hogy törvényesen is kizárjuk őket a törvényes szabadlábra helyezés lehetőségéből – emelte ki a bíró. Fellebbezésnek helye nincs, így a három férfit tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélő Fővárosi Ítélőtábla végzése jogerőre emelkedett. Az ítélet szerint a vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adó-vevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és a menekülés útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.
Súlyos mulasztások
A vádlottak tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. Lapunk úgy tudja, hogy Kiss Árpád a strasbourgi emberi jogi bíróságon keresheti tovább igazát, többek között az elhúzódó eljárásra és a fogva tartás körülményeire hivatkozva. A sértetti jogi képviselők egyébként a perben szinte egyhangúan azt hangsúlyozták: az ügy kezdetén regnáló miniszterelnök (vagyis Gyurcsány Ferenc) is elismerte: a nyomozó hatóságok részéről súlyos mulasztások történtek, ezért az állam feladata az, hogy az áldozatoknak és családjuknak igazságot szolgáltassanak. Ezekről a „súlyos mulasztásokról” azonban a mai napig nem tudni, hogy valóban „csak” hibának tekinthetők-e a rendőrök, illetve a magyar titkosszolgálatok részéről, vagy igaz lehet az, amit Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európia parlamenti képviselő állított, miután Kanadába emigrált. Mint ismert, az egykori balliberális politikus a kanadai köztelevíziónak 2012 végén úgy nyilatkozott, hogy a Gyurcsány-kormány úgy döntött, azért titkol el a romagyilkosságokkal összefüggő információkat, hogy ne derüljön fény a bűncselekményekhez fűződő politikai szálakra. A parlament egykori nemzetbiztonsági bizottságában tevékenykedő Gulyás József (SZDSZ) pedig arra célzott, hogy a jól szervezett bűncselekmény-sorozatot csak úgy lehetett végrehajtani, ha a háttérben voltak segítők, illetve kiképzők, akik ehhez útmutatást adtak.
A romagyilkosságok körül valóban még rengeteg tisztázatlan részlet van. Például éppen akkor állították le a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) az elkövetők titkosszolgálati felderítését, amikor a gyilkos fegyvereket vásárolták. Leváltották ugyanakkor azt a nemzetbiztonsági tisztet, aki kezdeményezte a feletteseinél a további adatgyűjtést. A halálbrigád lehetséges segítőinek kiléte is rejtély maradt, például azé, aki valószínűsíthetően részt vett a bűncselekményeket megelőző besenyszögi fegyverrablásban. Az sem világos, hogy a gyilkosságokban sofőrként részt vett Csontos István, a KBH volt biztonsági kapcsolata kapott-e feladatot a romagyilkosságok felderítésében (másképpen: lehetett-e tégla az elkövetők között), vagy – ahogyan azt a katonai elhárítás régi vezetői állítják – csak véletlen egybeesés, hogy érintett a halálbrigád tetteiben.
A Különleges vendég
Pintér Sándor belügyminiszter külön szakértői csoportot is létrehozott a Terrorelhárítási Központon belül ezeknek a körülményeknek a kivizsgálására. Ez a vizsgálat azonban felemás eredménnyel zárult. A gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság 2009. novemberi jelentésében is csak azt állapította meg, hogy az NBH jogi osztályvezetője hibázott, amikor leállították Kissék megfigyelését, a KBH-nál pedig H. Ernő, Csontos tartótisztje vétett, amikor nem fedezte fel, hogy a volt besúgó bűncselekményekre készül. Az események egyik legfurcsább momentuma, hogy a kislétai gyilkosság előtt még igazoltatták is Csontost a rendőrök a helyszín környékén, mégsem derült ki, hogy újabb emberölést fognak elkövetni.
A bizottsági jelentés szerint személyes felelősség terheli a gyilkosságsorozat titkosszolgálati felderítésének hibáiért Laborc Sándort, az NBH korábbi vezetőjét, Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi titkosszolgálati minisztereknek pedig a politikai felelőssége vethető fel. Egy hónappal az elkövetők elfogása után a szocialista Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással.
A kormányváltás után, 2010 augusztusában azonban a szaktárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a HM hazudott, Csontos a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a cigányok elleni támadássorozat.
Kémtörténetbe illő szála volt a büntetőpernek, amikor 2011. április 5-én Gyurcsány Ferenc különleges vendégként megjelent az egyik tárgyaláson. Ekkor készült vallomást tenni Csontos István a gyilkosságok állítólagos megrendelőiről, politikai vonatkozásairól. Gyurcsány erről azt nyilatkozta, hogy részvétét és együttérzését akarta kifejezni, más vélemények szerint azonban a jelenlétével üzenni akart Csontosnak, aki végül nem is tett vallomást.
A fegyverkezéstől az elfogásig
2008. január–február: a NBH megtudja, hogy Kiss István fegyverkezésbe kezd. A megfigyelését leállítják.
2008. július 21.: Galgagyörkön éjfél után rálőnek három, cigányok lakta családi házra. Senki nem sérül meg.
2008. augusztus 8.: Piricsén Molotov-koktélokat dobnak két, romák által lakott házra, és lábon lőnek egy nőt.
2008. szeptember 5.: Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adnak le egy másik épületre, senki nem sérül meg.
2008. november 3.: Nagycsécsen Molotov-koktélt dobnak és rálőnek két családi házra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét veszti.
2008. december 15.: Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vág az udvaron, amikor kétszer rálőnek.
A férfi életveszélyesen megsérül.
2009. február 23.: Tatárszentgyörgyön éjjel – feltehetően Molotov-koktéltól – tűz üt ki egy roma család házában.
A tűzből menekülő apát és ötéves kisfiát lelövik, hatéves kislánya súlyos sérüléseket szenved.
2009. április 22.: Tiszalökön este lelőnek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen életét veszti.
2009. május: Csontos István jelentést tesz KBH-s tartótisztjének.
2009. augusztus 3.: Kislétán hajnalban fegyveres támadásban meghal egy 45 éves roma asszony, 13 éves lánya súlyosan megsebesül.
2009. augusztus 20.: a Nemzeti Nyomozó Iroda egy debreceni szórakozóhelyen, illetve egy külön akcióban elfogja a gyilkosságok feltételezett elkövetőit.
