A Btk.-módosítás lényege, hogy ha valakit jogerősen elítélnek kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, a bíró mellékbüntetésként köteles lesz a gyermekkel kapcsolatos foglalkozásától is végérvényesen eltiltani – mondta el a Magyar Időknek Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő.
A módosítást harmadmagával jegyző kormánypárti politikus hozzátette: ez azt jelenti, hogy ha az elítélt a büntetését letölti, akkor utána soha nem mehet vissza olyan munkakörbe, amelyben kiskorú lenne rábízva, a gyermekkel felügyeleti, nevelési, gondozási kapcsolatba kerül, vagy akár gyógykezelését végzi, vagy valamilyen hatalmi viszonya volna. A politikus jelezte: ez a kérdés eddig a bíró szabad mérlegelési jogkörébe tartozott.
Selmeczi Gabriella szerint nincs garancia arra, hogy ha valaki, aki képes volt egy 18 év alatti fiatal vagy kisgyermek sérelmére szexuális bűncselekményt egyszer elkövetni, az még egyszer nem teszi meg.
– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy aki egyszer elkövetett ilyen bűncselekményt, ne kerülhessen munkájából kifolyólag újra gyermekek közelébe – tette hozzá. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet: az új Btk. eddig is kiemelten kezelte a gyermekek védelmét, de 2013-as elfogadása óta számos paragrafusát szigorították.
Kitért arra a 2014 decemberében hatályba lépett változtatásra is, miszerint a pedofil-bűncselekmény elkövetése nem évül el. Ezt egy sajnálatos esemény hozta felszínre, egy gimnáziumi tanár, aki egyébként egykor a Magyar Televíziónál az ifjúsági és gyermekosztályon dolgozott, évtizedeken át zaklatott kiskorúakat.
– Hosszú idő telt el a zaklatások és az ügy kipattanása között, és azzal kellett szembesülnünk, hogy a hatályos jogszabályok alapján a bűncselekmény elévült – emlékeztetett a politikus. A jogszabály megváltoztatásával ez már többet nem fordulhat elő. Ha valaki gyermeket szexuálisan zaklat, bántalmaz, akkor élete végéig számolnia kell annak büntetőjogi következményeivel, függetlenül attól, hogy mikor derül fény a tettére.
A gyermekvédelmi rendszer tavalyi szabályozása is gyorsabb, hatékonyabb beavatkozást tesz lehetővé. – Nem kell előzetes ügyészi jóváhagyás a gyámhatóságnak, ha elő akarják vezetni a szülőket vagy be akarnak jutni a lakásba, mert úgy ítélik meg, hogy azonnali gyermekvédelmi intézkedés szükséges.
A módosítás része volt az is, hogy a testvéreket egy ügyirat alatt kell kezelni, ami az esetek előzményeinek a nyomon követését teszi lehetővé. Fontos módosítás, hogy a szülők, nevelők, gondozók nem mondhatnak le a védőnői és háziorvosi ellátásról, így a szakemberek jelezni tudják a rendszernek, ha bármilyen probléma adódik – sorolta a jogszabályváltozásokat a képviselő. Hozzátette: ezeket a módosításokat az ellenzéki képviselőknek csak egy része támogatta.
– A mostani törvénymódosítást a bizottsági ülésen és az általános vitában is támogatták az ellenzéki képviselők, a végszavazáson nem tudom, mi lesz, de megelőlegezem a bizalmat – jegyezte meg Selmeczi Gabriella. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor a törvény december elsejével léphet hatályba.
