A Genfi Egyetem két csillagásza, Michel Mayor és Didier Queloz 1995. október 6-án jelentette be az első Naprendszeren kívül keringő bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Azóta több mint háromezer ilyen égitestre bukkantak, de egyikről sem jelenthető ki, hogy azon élet is lehet. A csillagászok mégis mérföldkőnek tekintik a szerdai bejelentést, hiszen csillaghoz ilyen közel még nem bukkantak egy lehetséges „második Földre”.
„A Proxima-b lehet az első exobolygó, amelyet az ember is felkeres, ha egyszer meglesz hozzá a technológia” – közölte az AFP-vel a kutatók egyike, Julien Morin.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Kentaur csillagkép Proxima Centauri nevű vörös törpéjének apró imbolygásait figyelve állapította meg, hogy azokat a csillag körül keringő bolygó gravitációs hatása váltja ki. Az adatok elemzéséből az derült ki, hogy a vörös törpe körül egy legalább 1,3 földtömegű égitest kering körülbelül 7 millió kilométer sugarú pályán, egy kört 11,2 nap alatt tesz meg. Ez a távolság a Föld pályasugarának mindössze 5 százaléka – a Föld Naptól mért átlagos távolsága 150 millió kilométer. Bár az exobolygó sokkal közelebb kering a csillagához, mint amekkora távolságban például a Merkúr a Nap körül kering – ahol nem jöhet létre élet −, a csillag maga sokkal halványabb a Napnál. Így a bolygó valójában a vörös törpe lakhatósági zónájában mozog, ott, ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz sokáig folyékony állapotban lehet. A kutatók szerint nem zárható ki a folyékony víz létezése, ami jelenlegi tudásunk szerint az élet kialakulásának feltétele, de azt is megjegyezték, hogy a bolygón a Földétől teljesen eltérő klimatikus viszonyok lehetnek, így nem valószínű, hogy a Proxima-b-n lennének évszakok. Az sem jelenthető ki biztosan, hogy az égitest légkörrel, illetve a kozmikus sugárzással szemben védelmet nyújtó mágneses mezővel rendelkezik.
– Szinte minden csillag körül lehet bolygó, még a törpecsillagok körül is (esetünkben erről van szó). Az exobolygók között pedig a kisebb kőzet égitestek (a Földhöz valamennyire hasonlóak) is sokan vannak – értékelte lapunknak a bejelentést Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ főmunkatársa. A 4,24 fényévnyi távolság elvben leküzdhető, de nem a mi generációnknak. Ha valaki nagyon komoly pénzt invesztálna bele, elvben egy űrszondával egy emberöltő alatt elérhető lenne a vörös törpe, de ehhez sok olyan technológiát kellene kifejleszteni, amellyel jelenleg nem rendelkezünk. Érdekesebb, hogy a többi exobolygónál sokkal közelebb van az égitest, ezért a nagytávcsöves megfigyeléseknek ideális célpontja lehet. Ugyanakkor ne feledjük: bár a bolygó a Földhöz hasonló méretű és tömegű, lehet, hogy sok fontos részletet nem tudunk róla. Elképzelhető, hogy a Vénuszhoz hasonlóan vastag és forró a légköre. Emellett csillaga nem a Naphoz hasonló égitest, hanem sokkal kisebb. Az ilyen törpecsillaghoz közel azonban intenzív röntgen- és ultraibolya sugárzás várható. Elképzelhető, hogy egyik felén mindig nappal, a másikon mindig éjszaka van – nem biztos, hogy ideális terep az általunk ismert életnek. De ez az eddigi legközelebbi ilyen objektum, tehát a kérdések jó része eséllyel tisztázódhat a következő időszakban.