A kormány az idén el akarja indítani az orvosok és a nővérek többéves bérfelzárkóztatását, és hamarosan eldönti azt a dilemmát, hogy egy új kórházat építenek vagy három-négy intézményt fejlesztenek, és így bővítik majd a kapacitást. „A kérdésben szakmai döntésre van szükség” – fogalmazott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ellenzék kezdeményezésére megtartott egészségügyi vitanapon az Országgyűlésben. Itt még egy dolog biztosan kiderült – és erről már az egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt –, hogy a következő két évben a népbetegségek visszaszorítására koncentrálva megújítják az alapellátást, erre több mint húszmilliárd forintot költenek, ami a változások elindításához lesz elegendő.
A kormánypárti és az ellenzéki képviselők felszólalásaikban egyaránt szóba hozták az egészségügyre fordítható források növelését, a béremelést, az orvosok és nővérek elvándorlásának megállítását, csak míg az egyik oldal szerint mindebben határozott előrelépés történt, a másik oldal úgy véli, legalábbis az Orbán-kormány alatt, gyakorlatilag semmi. A Fidesz egyik vezérszónoka, Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy még folyik az előző kormányok utáni romeltakarítás, de elindult a fejlesztés is. Szavai szerint eddig 300 milliárd forintot fordítottak a bérrendezésre, ötmilliárdot a pályakezdő orvosok ösztöndíjprogramjára, és 2010-től folyamatosan nőtt az egészségügyi intézmények működtetésére nyújtott költségvetési forrás is. Selmeczi Gabriella azt állította: a szocialisták újra fizetőssé tennék az egészségügyet, eladnák a kórházakat. A Fidesz másik vezérszónoka, Németh Szilárd szerint az ellenzék a 2010 előtti világot állítaná vissza az egészségügyben is.
Sokan Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, jelenleg független képviselő szavait értelmezték így, aki a vitában azt mondta: az egyik hazugság, amivel szembe kellene végre nézni, hogy mindenkinek egyenlően, ingyenesen és a legmagasabb szinten jár az egészségügyi ellátás. – Ne tegyünk úgy – fogalmazott –, mintha nem a kapcsolatrendszer és/vagy a pénz határozná meg, hogy ki milyen ellátást kap.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás József arról beszélt, az egészségügyben káosz van, hiányzik a kormányzati stratégia, és „egyre több pénzt pumpálnak ki” az ágazatból. Úgy fogalmazott, az állami presztízsberuházások helyett egészségügyi bérekre, adósságrendezésre, gyógyszer- és műszerbeszerzésre kellene fordítani a pénzt. Az egészségügyi források növelését sürgette Schiffer András, az LMP elnök-frakcióvezetője is, aki elmondta: indítványt nyújtanak be, hogy még az idén százmilliárd forintot csoportosítson át a költségvetés a bérekre, a szakorvosi minimálbér nettóját emeljék 270 ezer forintra, a szakdolgozók nettó fizetése pedig egységesen 50 százalékkal emelkedjen.
Vona Gábor elnök-frakcióvezető azt mondta: a Jobbik az egész ágazat forrásait növelné, legalább a visegrádi országok szintjére, enélkül szerinte az egyébként szükséges strukturális átalakítások, takarékossági intézkedések sem érnek semmit.
Negyven napig is várni kell
A kardiológiára Míg a sebészetre vagy a fülészetre már akár két-három napon belül kap időpontot egy beteg, ha szívpanaszokkal küld valakit szakrendelésre a háziorvosa, annak akár több mint egy hónapot is várnia kell a vizsgálatra (ha addig nem került kórházba). A Magyar Járóbeteg-szakellátási Szövetség januárban végzett felméréséből kiderül: ma Magyarországon a szakrendelőkben kettő és hatvan nap között van az átlagos várakozási idő, a kardiológia mellett a szemészetre, az ortopédiára és a reumatológiára kell a legtöbbet, mintegy három hetet várakozni. A sebészetre és a fül-orr-gégészetre már 2-3 nap alatt bejuthatunk, a nőgyógyászati vizsgálatra viszont jellemzően mintegy másfél hetet várni kell. A várólisták, az előjegyzés miatt egyre többen választják a magánegészségügyi szolgáltatásokat: a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2015-ben 9,68 milliárd forint értékben kötöttek Magyarországon egészségügyi magánbiztosítást, ami 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az átlagos biztosítási összeg 320 ezer forint.