Tevékenységük jellegéből fakadóan konkrét feladatuk ezúttal is titkos, ám szakértők felhívták lapunk figyelmét arra a bárki által hozzáférhető tanulmányra, amely internetes hálózati kapcsolatokat térképezett fel, és akár alapot adhat arra, hogy újra felmérjék a hazai szélsőjobboldali, radikális, félkatonai szervezeteket, illetve kapcsolataikat, különös tekintettel az esetleges külföldi szálakra.
A szeptember 24-én rendőrök ellen elkövetett Teréz körúti pokolgépes támadás, majd a bőnyi rendőrgyilkosság után az eddiginél is nagyobb figyelmet kaptak a szélsőséges csoportok, különösen a félkatonai, illegálisan működő szervezetek. A bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István szervezete, a Magyar Nemzeti Arcvonal kapcsán orosz titkosszolgálati kapcsolatok is felmerültek. A férfi szerint ez az állítás nem igaz, ám a magyar szolgálatok értékelő-elemző tevékenysége nyilvánvalóan erre is kiterjed.
A Vona Gábor vezette párt rendezvényein visszatérően megjelennek militáns csoportok képviselői
Az említett tanulmány, amely a 2008–2010-es időszakot elemzi, kiemeli: a magyarországi jobboldali radikális, szélsőjobboldali és félkatonai szervezeteknél kimutatható az intenzív hálózati kapcsolat. Malkovics Tibor, a Zsigmond Király Főiskola docense 120 szervezetet tartalmazó hálón keresztül vizsgálta a szélsőjobbos csoportok internetes kapcsolódásait, azt, hogy a szervezetek miként propagálták például egymás nézeteit az internetes honlapjaikon közzétett hivatkozásokkal.
Kiderült: a szervezetek közül a Magyar Gárda hivatalos honlapja, a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) honlapja rendelkezett a legnagyobb kapcsolati hálózattal, és egymással is aktív viszonyban voltak.
A tanulmány szerint a Jobbik a félkatonai Véderő Honvédelmi Nemzeti Felszabadító Fronttal, a Lelkiismeret ’88-cal, a Hungarista Mozgalommal éppúgy hálózati kapcsolatban állt, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezettel vagy a Hunnia Mozgalommal.
A rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hivatalos honlapjának kapcsolathálózatában az MNA közreműködésével létrejött Hungarista Mozgalom, a Győrkös által létrehozott Egységes Magyarországért Mozgalom és a Pax Hungarica Mozgalom ugyúgy ott volt, mint a szkinhed Blood and Honour Hungary, illetve a Magyar Gárda hivatalos honlapja. A kutatás eredményei azt is jelezték: annak ellenére, hogy a szélsőjobboldali szervezetek túlnyomó része illegális vagy félillegális keretek között működött, a legális jobboldali radikális szervezetekkel mégis töretlen kapcsolatokat ápoltak, a szélsőjobboldaliak előszeretettel nevezték meg a jobboldali radikálisokat linkjeikben.
Az internetes hálózati kapcsolatok azonban csak eszmei kapcsolatokat jeleznek, szervezetszerűeket nem, ám információink szerint a titkosszolgálatok a nyílt tanulmányban feltárt kapcsolati rendszereknél lényegesen alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a szélsőséges csoportokról. Győrkös és hungarista szervezete már az1990-es évek elejétől ismert volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) előtt. Az MNA 2012-es kettészakadása mögött vélhetően fellazítás is állhatott. Az NBH 1999-es tevékenységéről beszámoló évkönyv szerint sikeresen léptek fel a szélsőséges csoportok, így az MNA ellen is, a nemzetiszocialista, hungarista területen meghatározó szerepet betöltő Magyar Népjóléti Szövetség felbomlása pedig megindult.
Az NBH felderítésének köszönhetően kerültek bíróság elé azok a szélsőségesek, akiket 1998-ban kerületi MSZP-s és SZDSZ-es irodák elleni csőbombás merényletekkel vádoltak meg és ítéltek el. 2002 után, bár a szélsőséges csoportok tevékenységét figyelemmel kísérték a szolgálatok, bűnvádi eljárások is indultak, például 2009-ben a Budaházy-csoport, a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg tagjai ellen, vagy éppen az ellen az olimpikon sportoló ellen, akinek autójában csőbombákat találtak 2008-ban, ám az ítéleteket csak idén, illetve 2012-ben hirdették ki.
