Országos iskolakert-fejlesztési programot indít az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakert kezdeményezéseik összehangolásaként. A program első részeként januárban kezdődött az Iskolakerti alapozó alprogram, amely külön kategóriában támogatja a 2018 őszén útjára indított Földforgatók kísérleti programba bevont iskolákat is. Az országos iskolakert-fejlesztési program második részeként iskolakerti tematikus modulokat dolgoztak ki, hogy minél több intézmény megtalálja a saját pedagógiai céljainak és helyzetének megfelelő lehetőségeket.
– Az országos programunkra nyolcszoros a túljelentkezés – mondta lapunknak Mátyás Izolda, az Iskolakertekért Alapítvány munkatársa, aki érdeklődésünkre közölte: meggyőződésük, hogy nem elegendő eszközökkel ellátni egy kezdő iskolakert-építő csapatot, hanem szükség van a szemlélet és a szaktudás, a jó gyakorlatok átadására is, amit a programba épített pedagógusképzés biztosít majd.
– Minden kert esetében helyszíni mentorálást biztosítunk az ökológiai szemléletű kertfenntartás érdekében, valamint a pedagógiai programba való beépíthetőség és a szervezés terén. Nemcsak kezdő, hanem haladó iskolakert-építőknek is nyújtunk támogatást, akik országos program nélkül, lelkesedésből és önerőből kezdték el létrehozni a kertjeiket. Ők komolyabb kertészeti kisgépeket is tudnak majd választani a felkínált eszközök közül, amivel bővíthetik, hatékonyabbá tehetik tevékenységüket. Külön kategóriában jelennek meg a mentorkertek, amelyek egy országos iskolakerti építkezés kihelyezett bázisai lennének, s nyitott kertként működnének. A mentorkertek építői felkarolnák a környéken lévő iskolakerteket, nyílt napokat tartanának, illetve személyes konzultációs lehetőséggel is segítenének – magyarázta a szakértő.
Ismertetése szerint a nagyvárosokban – ahol nincsenek biztosítva a termőföldi gazdálkodás feltételei, mert burkolt vagy törmelékkel szennyezett a talaj, és gyalogos közelségben sincs alkalmas terület – a program úgynevezett magaságyásokban kialakított kert megvalósítására ad lehetőséget, egyúttal tervezési segítséget biztosít a kis területek ideális kihasználásához.
Néhány órában bámely tantárgy oktatható az ágyások között
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Mátyás Izolda a már működő iskolakertekről szólva úgy tájékoztatott: van, ahol gyógynövényekkel foglalkoznak, ezt a legegyszerűbb kis területen fenntartani, de van, ahol több száz négyzetméteres veteményeskertek is működnek, sőt tájfajta gyümölcsöskerteket is fenntartanak a Tündérkert mozgalomba bekapcsolódó iskolák. A szakértő ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a 2018. év eleji országos iskolakert-felmérésből kiderült, hogy hazánkban jelenleg 1118 iskolakert működik valamilyen formában, s a köznevelési feladatellátási helyek körülbelül nyolc százalékában kertészkednek a gyerekekkel.
– Megfigyelhető manapság, hogy egyre fiatalabb életkorban, egyre intenzívebben fordulnak gyerekeink a digitális világ felé. Az iskolakerteknek fontos szerepe lehet a folyamat ellensúlyozásában, a valóságalapú tapasztalatszerzésben, a kutatások szerint a gyermekek fejlődésében zavarokat okozó természethiány megelőzésében. Az iskolai program részeként sok esetben technikaórán, akár emelt óraszámban foglalkoznak iskolakerttel a diákok, de a gyakorlat azt mutatja, hogy bármelyik tantárgy néhány óráját ki lehet vinni a kertbe. Idegennyelv-oktatás részeként a virágok, zöldségek, gyümölcsfák neveit, ismertetőit több nyelven kiírva gyakorolhatnak, de irodalomórák megtartására is széleskörűen használható egy iskolakert – fogalmazott Mátyás Izolda.
– Egy ilyen program nyitottságra, türelemre, felelősségvállalásra, öngondoskodásra nevel, felkelti az igényt az egészséges táplálék, továbbá a mezőgazdasági és környezet-, természettudományos témájú pályaválasztás iránt is. Az iskolakert gondozásával a gyerekek megtanulják természeti környezetük helyes és tudatos használatát, alapvető természettudományi tapasztalatokat szereznek, és lehetőségük adódik gyakorlatban kipróbálni, élő folyamatok során alkalmazni a tanórákon tanultakat. Amikor a gyerekek foglalkoznak az iskolakerttel, nagyon sok együttműködési lehetőség adódik, s a tanárokkal is sokkal személyesebb kapcsolatot tudnak kiépíteni, mint egy tantermi órán – hívta fel a figyelmet a szakértő.
