– Folyamatos az egyeztetés a 2021–2027-es európai uniós költségvetés tervezetéről mind az osztrák elnökséggel, mind a tagállamokkal, illetve a visegrádi országcsoporttal – nyilatkozta a Magyar Időknek a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára.
Takács Szabolcs emlékeztetett: az Európai Bizottság (EB) május elején jött ki a tervezett uniós költségvetés szerkezeti elemeit, súlyponti kérdéseit tartalmazó javaslatával, ezt követően 37 szektorális jogszabálytervezet látott még napvilágot.
– Viszonylag nagy joganyagról van szó, amit megkezdtünk feldolgozni a kormányzaton belül – tette hozzá a szakpolitikus.
A 28 tagállam egymással és az EB-vel is vitában áll a tervezet kapcsán. Az egyik vita a költségvetés méretével kapcsolatos. Kérdés, hogy a britek kilépésével a költségvetés maradjon-e ugyanakkora, a 27 tagállam pótolja ezt magasabb befizetéssel, vagy csökkenjen a büdzsé. – Van 5-6 tagállam, amelyik nem nagyon akarja megemelni a befizetését, azonban 22 ország vezetése ambiciózusabban közelíti meg a kérdést. Magyarország az utóbbiak között van, azt valljuk, hogy vizsgáljuk meg, milyen területeket kell közösen finanszírozni, és ahhoz rendeljünk közösen forrásokat – vázolta a magyar álláspontot. A kormánypárti politikus több más alapvető problémát is felvázolt a jelenlegi költségvetési javaslatról.

A kormány nem fogadja el, hogy a fejlesztési pénzekből finanszírozzák a migránsok integrációját
Fotó: Havran Zoltán
– A hagyományos politikák – a kohéziós, az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesztés – a bizottsági javaslat szerint jelentős elvonást szenvednek el. Ez nemcsak hazánkat, hanem egy sor más tagállamot is negatívan érintene – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a migrációs válság kezelése kapcsán is problémás a tervezet.
A kormány úgy látja, hogy a bizottság migrációval kapcsolatos filozófiája visszaköszön a költségvetési javaslatában is. – A mi álláspontunk szerint több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésére. Ha valóban létezik az európai szolidaritás, akkor az olyan tagállamoknak, mint Magyarország, segítséget kell nyújtani uniós forrásokból – hangsúlyozta Takács Szabolcs. Ebben az ügyben jelenleg is zajlik egyeztetés az EB-vel, hazánk határvédelmi erőfeszítéseinek egy részét és annak támogatását jogosnak ismerte el a brüsszeli testület.
– Elvi kérdés számunkra, hogy a külső, schengeni határ védelmének a költségét, amit más tagállamoknak – Bulgária, Görögország, Spanyolország vagy Olaszország – megtérített a bizottság, ugyanolyan elvek mentén Magyarország is kapja meg – szögezte le. A magyar javaslat az, hogy legyen egy külön fejezet, amely a migrációval foglakozik.
– Nem tudjuk elfogadni, hogy a kohéziós politikából finanszírozzuk a migránsok integrációját, azért sem, mivel nincs döntés a migránsok kötelező elosztásáról sem – tette hozzá.
A magyar kormány álláspontja, hogy az uniós szerződésben is rögzített kohéziós politikának a konvergenciát, a felzárkózást kell elősegítenie, a kevésbé fejlett régiókat kell anyagilag támogatnia. Az államtitkár szerint fontos célként kell megjelennie az uniós büdzsében a tagállami gazdaságok digitális átállásának is, mivel ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa továbbra is releváns szereplője maradhasson a világgazdaságnak. Takács Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4-ek az egyetlen országcsoport az EU-ban, amely egységesen fogalmazta meg az álláspontját az uniós költségvetéssel kapcsolatban. Szeretnénk mi is arányosan részesedni a technológiai kutatásokra, az innovációra fókuszáló programokból is, hogy ne csak a fejlett nyugati tagállamok kapjanak ilyen forrásokat – mutatott rá a V4-ek közös céljára.
Ami a költségvetés elfogadásának határidejét illeti, ebben sincs egység a tagállamok között. Az EB szeretné még ebben az intézményi ciklusban elfogadni. – A brüsszeli testülettel szemben egyetlen tagállam sem sürgeti a költségvetési vita gyors lezárását, egyhangú döntés kell, ami rugalmasságot igényel minden fél részéről, de ez nem jelenti azt, hogy elfogadnánk a kettős mércéket vagy egy-egy tagállam kipécézését – jelentette ki az államtitkár.
Hozzátette: a demokratikus megközelítés szempontjából is tisztességesebb lenne, ha egy új összetételű EP-vel és EB-vel állapodhatnának meg az államok, mivel a költségvetés politikai ciklusokon túlnyúlóan, 2021-től 2027-ig szól.
Mély válságot okozott a bevándorlás
A nagyobb kihívások megoldása több pénzbe kerül, ezért javasoljuk, hogy a korábbihoz képest csaknem háromszor annyit fordítsunk a migráció kezelésére – erről beszélt az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja júniusban. Dimitrisz Avramopulosz szerint az EB költségvetési javaslata a megnövekedett migrációs és biztonsági kihívásokra reagál. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos a héten azt mondta, Európában mély válságot okozott a migrációs politika irányának meghatározásával kapcsolatos vita; a közeledő európai parlamenti választások pedig tovább mélyíthetik ezt a szakadékot.