Állami feladat lesz a közoktatási intézmények működtetése és fenntartása a kormány törvényjavaslata értelmében, amelyet tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek. Sipos Imre a Köznevelési Kerekasztal ülése után úgy fogalmazott: ahogyan már korábban, most is konszenzus alakult ki arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– Egyértelmű felelősségi viszonyokat, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskolák számára – hívta fel a figyelmet a köznevelési helyettes államtitkár. Megjegyezte: a legtöbb elégedetlenség gócpontja ez a vegyes rendszer volt. Jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, míg a fennmaradó csaknem 45 százalékuknál az állam látja el ezt a feladatot. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak.
Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke rámutatott: az intézményfenntartásban a mostani túlzott központosítás helyett a decentralizációt kell elérni, és az egységességet kell megteremteni a működtetésben is. A várható változásokról elmondta, az új intézményfenntartó háromszintű lesz: egy központból – várhatóan a Klikből –, 56 tankerületi központból és az intézményekből áll majd. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, vagy egyéb zavart okozhatott – hívta fel a figyelmet.
Pölöskei Gáborné tájékoztatása szerint a központnak stratégiaalkotó, irányító feladata lesz, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez a jövőben. Ezenkívül ellenőrző feladatot lát el a tankerületi centrumok felett. Az 56 központ július 1-jétől alakulhat meg, ezek önállóan gazdálkodó, fenntartást és működtetést végző egységek lesznek. Arról, hogy kik vezetik a centrumokat, heteken belül döntés születik.
A Klik-elnök (balra) közölte: a jövőben kizárólag az intézményvezetők döntenek a pedagógusok felvételéről
A köznevelési intézmények szakmai önállóságot élveznek, és a továbbiakban meghatározott feladatokat illetően önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. Pölöskei Gáborné kiemelte, az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak. Ezenkívül rendelkezhetnek saját bevételeik egy részével, amely összeget az iskola fejlesztésére fordítják.
A Klik elnöke rámutatott: az iskolaigazgatók – akiket a jövőben nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki – jogköre jelentősen bővül. Példaként említette, hogy az intézményben csak olyan pedagógusok dolgozhatnak, akiket az iskola vezetője vesz fel.
A kerekasztal tegnapi ülésén napirendre került a tartalomszabályozás kérdése is. Sipos Imre emlékeztetett, az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját az év végéig készíti el az ezzel foglalkozó munkacsoport. Ugyanakkor hozzátette: „addig is zajlik a munka”, így egy átmeneti időszakra vonatkozó javaslatot tárgyalta a kerekasztal. Ennek lényege, hogy a kerettantervi óraszámokban maximalizálják a tanórák mennyiségét, s ezt csak speciális esetekben, illetve szülői kérésre lehet majd túllépni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.
