Nemrég lőtték ki a Hargitát rettegésben tartó óriási medvét. Egyed Zsolt erdélyi vadász ejtette el, természetesen a román hatóságok engedélyével. Állítása szerint a vad jelentős kárt okozott az évek során: három esztendő leforgása alatt több mint száz jószág esett áldozatául. A vadász a közösségi oldalán osztotta meg a hírt, amelyben jelezte, hogy bár medvepárti, a vadat a károk megfékezése érdekében ki kellett lőni. Ez a vad élelmet keresett, és még nem vonult el téli álmára.
– A medve akkor vonul el téli álmot aludni a barlangjába, ha hó födi a tájat, és ő nem látja már az élelem forrását – mondta el lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon munkatársa. A közhiedelemmel ellentétben azonban az állatok alvását nem úgy kell elképzelni, mint az ember pihenését. A téli álom – tudományosabb nevén adaptív hipotermia – a téli hónapokban kialakuló nyugalmi állapotot jelenti. Ilyenkor a medvék életfolyamatai megváltoznak, szívverésük és vérkeringésük lelassul, de a testhőmérsékletük nem csökken.
Mind több kamera pásztázza az erdőket, ezért látjuk gyakrabban az idetévedő állatokat
Kérdésünkre a medvepark munkatársa közölte: nem lát esélyt arra, hogy Magyarországon olyan mértékben elszaporodjanak a medvék, mint az erdélyi területeken. – Nincs meg a megfelelő élettér hazánkban – mesélte Kuli. A medveészlelések megszaporodása szerinte a technika fejlődésének köszönhető. – Egyre több a vadkamera és a mezőgazdaságilag művelt terület, így az esély is nagyobb, hogy medvét lássunk.
A veresegyházi intézményben 33 barna medve él. Erről a fajról érdemes tudni, hogy Erdélyben, valamint a Felvidéken is szép számmal előfordul. Keleti szomszédunknál stabil a ragadozó létszáma, ezt igazolják a rendszeresen megjelenő hírek az erdélyi falvakba betévedt erdőlakókról. Szlovákiában a medvék az Alacsony- és Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák-paradicsomban élnek, amely közvetlenül határos a Szlovák-karszttal is, amely földrajzi egységet alkot az Aggteleki-hegységgel. Így a barna medve hazai feltűnése nem váratlan az Aggteleki Nemzeti Parkban.
Ennek kapcsán kerestük meg Rózsa Sándort, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatának vezetőjét. – Régebben ritkaságszámba ment, ha az emberek észrevettek egy medvét, de ma már egyre gyakrabban lehet észlelni ezt a vadfajt hazánkban. A közösségi média térhódításával pedig szélesebb rétegek is értesülnek a medvék felbukkanásáról – mesélte a szakember.
Rózsa ismeretei szerint Szlovákiában, valamint Lengyelországban szaporodik az állomány, így az amúgy is óriási területeket bejáró nagyragadozók hazánkban is feltűnnek. Ahogy a régi székely közmondás is tartja: a medve nem játék, azaz nemcsak természetvédelmi, hanem biztonsági kérdés is egyben. A medve veszélyes állat, ez akkor is igaz, ha csak ritkán támad emberre. Azonban nem árt óvatosnak lenni, int a nemzeti park munkatársa. – Ha a medve nem vesz észre minket, akkor csendben, de lehetőleg minél gyorsabban távozzunk el az állat közeléből.
Azonban fontos, hogy ne rohanjunk a medve elől, hiszen ezek az állatok akár negyven kilométer per órás sebességgel is képesek futni. Ha a medve észrevett minket, beszéljünk halkan, és emeljük a kezünket a fejünk fölé, hogy az állat emberként tudjon minket azonosítani. Ha nem érzi magát veszélyben, nem fog támadni – fejezte be jó tanácsait a szakember.
