Akár a mesében: egy fiatal lány külföldre megy tanulni, szerelembe esik egy helyi férfival, családot alapítanak. Boldogan élnek, aztán telik az idő, és kiderül, mégsem olyan az élet, mint ahogyan azt a lány elképzelte. Idegen számára a kultúra, a férfi családja kívülállóként tekint rá, honvágya van, elszigetelten él, és az alig néhány hónapos gyermeke mellett egyedül, kiszolgáltatottnak érzi magát. Végül úgy dönt – férje vagy élettársa tudomása nélkül –, hogy a gyermekkel együtt hazatérnek Magyarországra. Ez azonban jogellenes.
– A jogellenes külföldre vitel azt jelenti, hogy az egyik szülő a másik tudta és beleegyezése nélkül a gyermeket a szokásos tartózkodási helyéről elviszi egy másik országba – magyarázta lapunknak Várai-Jeges Adrienn, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája. Szavai szerint a szülők többségének nincs tudomása arról, hogy ha gyermeküket – a másik szülő beleegyezése vagy tudta nélkül – külföldre viszik, az törvényellenes. Az így Magyarországra hozott gyermekek esetében kizárólag a PKKB járhat el.
– Folyamatosan nő az ilyen jellegű ügyek száma. Egyre több fiatal dolgozik vagy tanul külföldön, ahol megismerkednek valakivel; de sok olyan történet kezdődik úgy, hogy Magyarországon egy magyar nő megismerkedik egy külföldi férfival, és követi őt a férfi hazájába – folytatta a szakember, hozzátéve: az sem ritka, hogy egy magyar házaspár próbál szerencsét a határon túl, és mindent felszámolnak Magyarországon.
A baj akkor jön, amikor az egyik fél be tud illeszkedni az új környezetbe, munkát talál, míg a másiknak ez nem sikerül, és a kudarcok hatására a közös gyermekkel visszatér Magyarországra a másik szülő beleegyezése nélkül. A gyermeket hazahozó szülők sok esetben hivatkoznak a családon belüli erőszakra is.
A bírónő szerint nem a lakcímkártya alapján dől el, hol van a kiskorú tartózkodási helye
Fotós: Kurucz Árpád
– A nők sokszor a partnerkapcsolati és a családon belüli erőszakot jelölik meg a jogellenes elvitel okaként, ám ez nehezen bizonyítható, hiszen általában se tanúk, se családtagok nincsenek jelen a bántalmazáskor. Azonban számos alkalommal az e-mailek és az üzenetek egyértelművé teszik a pszichikai és a fizikai bántalmazást – mondta Várai-Jeges Adrienn.
A külföldön élő szülő helyzetét nehezítheti az is, ha nem beszéli a nyelvet és nem ismeri a külföldi jogrendszert, így nem tudja, hova fordulhatna segítségért, és amikor már elviselhetetlennek tartja a helyzetét, a gyerekkel együtt eljön.
– Amikor ezeket az ügyeket vizsgáljuk, a legfontosabb kérdés az, hol volt a szokásos tartózkodási helye a gyereknek, ez pedig nem a lakcímkártya alapján dől el. Sokszor ráadásul ingáznak a szülők a gyermekkel két ország között, így ezt még nehezebb megállapítani. Azt, hogy a hátrahagyott szülőnek szükséges volt-e a beleegyezése ahhoz, hogy a gyermek egy másik országban éljen tovább, mindig annak a jognak az alapján vizsgáljuk, ahol a gyermek szokásos tartózkodási helye volt – magyarázta Várai-Jeges Adrienn.
A gyermeküket jogellenesen Magyarországra hozó anyák sokszor hivatkoznak arra, hogy a gyermek születése után magukra maradnak, anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiányolják a családjukat, és sokszor a kulturális és a vallási különbségek is arra készteti őket, hogy gyermekükkel Magyarországra jöjjenek.
Az elvivő szülők sokszor hivatkoznak magyar állampolgárságukra, azonban nagyon fontos, hogy ezekben az ügyekben a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti jog, illetve az európai uniós jog és a hágai elviteli egyezmény szabályai az irányadók. Sokszor a külföldön élő, magyar állampolgárságú szülő nincs tisztában azzal sem, hogy abban az országban, amelyben él, milyen jogi eszközök vannak arra, ha Magyarországra szeretne visszaköltözni a gyermekkel – részletezte a bírónő.
A hátrahagyott szülőnek több jogi lehetősége is van a gyermek jogellenes elvitele esetén. Például családjogi pert indíthat abban az országban, ahol korábban életvitelszerűen élt a gyermek. Amennyiben a fiatalkorút Magyarországra hozták, a hátrahagyott szülő közvetlenül is fordulhat a PKKB-hoz. Az eljárás illetékmentes és soron kívüli. Utóbbi azt jelenti, hogy a bíráknak hat hét alatt dönteniük kell ezekben az ügyekben.
– A kérelem beérkezése után nyolc napon belül kitűzzük a meghallgatás időpontját, meghallgatjuk a feleket és a tanúkat is, magát a gyermeket is a kellemes, barátságos hangulatú gyermekmeghallgató szobában – mondta Várai-Jeges Adrienn.
Ha a bíróság elrendeli a gyermek visszavitelét, a döntésében meghatározza, meddig kell visszavinni a gyermeket. A kicsi érdeke ugyanis az, hogy minél hamarabb visszakerüljön a megszokott életébe és környezetébe. – Ez a fő szabály, de a visszavitel elrendelése nem lehet automatikus – mutatott rá a bírónő.
Ha ugyanis felmerül, hogy a gyermeknek ez lelki, fizikai károsodást okozna, esetleg lehetetlen helyzetet teremtene számára, akkor az Európai Unión belül meg kell keresni az adott országot, hogy milyen védelmi intézkedéseket tudnak biztosítani a kiskorúnak, ami garantálja a biztonságát, és ennek függvényében kell meghozni a döntést.
Bár Magyarországon nem számít bűncselekménynek a jogellenes elvitel, de számos országban igen. Ez azt jelenti, hogy eljárást is indíthatnak az elvivő szülő ellen, a büntetés pedig akár szabadságvesztés is lehet. Érdemes tehát végiggondolni, hogy amikor valaki egy külföldi állampolgárságú emberrel köti össze az életét, és az együttélés helyszíne nem Magyarország lesz, annak milyen nemzetközi, családjogi következményei lehetnek a későbbiekben. De két magyar állampolgárnak is nagyon körültekintően kell eljárnia, ha egy jobb élet reménye miatt a családi életüket a jövőben külföldön képzelik el.
