Európa többi országához hasonlóan hazánkat is jelentős mértékben sújtja az orvosok és ápolók elöregedése. Ezt igazolja A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése címmel a közelmúltban nyilvánosságra hozott kormányzati kiadvány, amely a 2013 és 2015 közötti időszakot elemezve egyebek mellett megállapítja: az orvosok körében a legnagyobb csoportot az 50–64 évesek alkotják (35,8 százalék). Az általános problémát okozó elöregedés jelensége az alapellátásban a legjelentősebb. A fiatal, 5-6 éve pályán lévő orvosok aránya növekszik ugyan, de a középgenerációban komoly létszámhiány mutatkozik, ami az idősebb orvosok nyugdíjba vonulásával hozzáférési problémák kialakulásához is vezethet – mutatnak rá.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy bár az orvosok összesített létszáma az uniós átlagnak megfelelő, földrajzi eloszlásuk nem egyenletes, koncentrációjuk különösen az orvosegyetemi városok – Budapest, Szeged, Debrecen és Pécs – vonzáskörzetében magas. Ugyanakkor Nógrád megyében a legmagasabb a 65 év feletti orvosok aránya, ami már a közeljövőben munkaerőgondokat vetíthet előre.
Nógrád munkaerőhelyzetét ronthatja, hogy a 65 év feletti klinikai dolgozók aránya a megyében 20 százalék. Tolna, Nógrád és Veszprém megyékben az 50 év feletti fogorvosok túlsúlya a jellemző. Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyében általánosan magas a korosabb doktorok aránya, sőt Budapesten is az 50 év feletti gyógyítók vannak túlsúlyban (arányuk 52,6 százalék), ami rosszabb arány az országos átlagnál (47 százalék). Ugyancsak a fővárosban aggasztóbb az egészségügyi szakdolgozók korfája, hiába dolgozik itt a legtöbb nővér és asszisztens, az 50 év felettiek aránya Heves megye után itt a legmagasabb, és még inkább igaz ez a 60 év fölöttiekre: jelenleg Budapesten majdnem 2000 ápoló már nagyon közel áll a nyugdíjhoz vagy konkrétan nyugdíjaskorú.
A külföldre vándorló szakképzett egészségügyi munkaerő megtartása érdekében évek óta születnek kormányzati intézkedések: ilyenek a rezidensösztöndíj-programok, a fiatal szakorvosok támogatási programja, de az évekre szóló béremelés is. – Az idős gyógyítókat sem nélkülözheti azonban az egészségügy, egy nyugdíjkort elérő kórházi orvos még legalább tíz évig rendkívül hasznos munkát tud végezni például egy kisebb megterhelést jelentő szakrendelőben – mondja a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.
Pásztélyi Zsolt nem titkolja, hogy az ő munkájuk nélkül a szakrendelők gyakorlatilag működésképtelenek lennének. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a nyugdíjas-szövetkezetek keretében vajon több orvos, nővér vállalna-e a jövőben nyugdíj mellett munkát, az elnök nemmel válaszolt. Tapasztalata szerint ugyanis, aki nyugdíj mellett is dolgozni szeretne, kisvállalkozóként tér vissza, és az ugyancsak kedvező adózású katát választja. Mint lapunkban megírtuk, azok megtartását pedig, akik a nyugdíj mellett közalkalmazottként folytatnák az orvosi, nővéri hivatást, vagy maradnának egyéb egészségügyi területen, egyetlen dolog segíthetné: ha az egyre komolyabb munkaerőhiány miatt mentesítenék az egészségügyet a kényszernyugdíjról szóló kormányhatározat alól.