Pozitívan változott a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, szeptember végén 92 milliárdos pénzkészlettel rendelkeztek, miközben a tartozásállományuk – az orvosi egyetemekhez tartozó klinikákkal együtt – 8 milliárdra csökkent – méltatta lapunknak a kancellári rendszer előnyeit Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. A PPP konstrukciókkal kapcsolatos állami támogatást január óta közvetlenül a minisztérium utalja, ezáltal megszűntek a késedelmes kifizetések. Csak ez félmilliárdos megtakarítást jelentett idén az egyetemeknek. Az államtitkár megismételte azt a korábbi véleményét, hogy év végére az intézmények hiányát teljesen meg lehet szüntetni. A négy legjobban gazdálkodó intézmény az adatok szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem.
A kancellárokról elmondta, hogy most zajlik a tevékenységük értékelése, amelyben vizsgálják többek között az adott egyetem vagy főiskola likviditását, tartozásállományát éppúgy, mint a projektek megvalósulását, a munkaerő-fluktuációt vagy az oktatási környezethez való viszonyát is. A gazdálkodás további egyszerűsítése érdekében egységesíteni szeretnék a gazdálkodási folyamatokat. Lehetőség lesz arra is, hogy egyes intézmények egymástól vásárolják a működtetési infrastruktúrát. Azáltal, hogy nem kell saját gazdálkodási rendszert működtetniük, csökken az egyetem fenntartási költsége, és többet költhetnek oktatási, kutatási feladatokra – tette hozzá Palkovics László. Az egyes szakok állami finanszírozásáról elmondta, hogy jelenleg is zajlik az ezt szabályozó rendelet felülvizsgálata. Az eddigi rendszer alapját az egyetemek önköltségszámítása adta, amely azonban az orvosi és agrárképzések esetében a kelleténél alacsonyabb lett, ezért ezeken a területeken mindenképpen változtatni kell.
Alkalmazott tudományok egyetemévé válhat 2016. január 1-jétől a BGF, a Nyíregyház Főiskola és a Dunaújvárosi Főiskola is, mivel megfelelnek a jogszabályban foglalt feltételeknek – tudtuk meg Palkovics Lászlótól. A Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola, valamint az Eszterházy Károly Főiskola, a Károly Róbert Főiskola és a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar összevonását követően a létrejövő két új intézmény július elsejével kerülhet a fenti kategóriába. A mostani átszervezést követően újabb egyetemi vagy főiskolai integrációt nem tervez a fenntartó – közölte az államtitkár.
A tehetséges hallgatók támogatására most dolgozzák ki az új Nemzeti kiválósági programot, amelyre a Nemzeti felsőoktatási kutatási programmal együtt jövőre 2,2, 2017-ben 13, egy évvel később pedig 17 milliárdot szán a kormány – fogalmazott az államtitkár. Módosulni fog a záróvizsga letételének határideje is. Palkovics László szerint azoknak a hallgatóknak, akik 2005 előtt kezdték meg a tanulmányaikat, 2016-ig meg kell szerezniük az abszolutóriumot, és legkésőbb 2018 szeptemberéig a záróvizsgát is. Nyáron kezdődött a szakokhoz kapcsolódó képzési és kimeneti követelmények átdolgozása, amelyet a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságai végeznek. Az államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, a tárcának egyetlen feltétele volt, hogy egyeztessék a javaslatot az egyes tudományterületeken érintett szakmai szervezetekkel. Amennyiben ezeknek az egyetértő nyilatkozata nincs meg, a minisztérium nem fogadja el a tervezetet – nyilatkozta Palkovics László.
Újabb béremelés
Két lépcsőben emelnék a felsőoktatásban dolgozók bérét, a tervezet október 20-án kerül a kormány elé – közölte Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke. A politikus szerint 2008 óta változatlan a felsőoktatási dolgozók bére, ezért elodázhatatlan a fiatal oktatók és kutatók bérrendezése a pályán tartásuk és itthon maradásuk érdekében. Mint arról már korábban is írtunk, 2016 januárjától a tanársegédek és a tudományos segédmunkatársak 25 százalékos, az adjunktusok és a tudományos munkatársak 32 százalékos béremelést kapnának. Pósán László elmondta azt is, hogy a következő lépcsőben, 2018 januárjától a docensek és professzorok bérét emelnék. Minderre a jövő évi költségvetésben 6 milliárd forintot különítenének el, a 13 milliárd forintos költség többi részét pedig az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. A bérrendezésről Palkovics László felsőoktatási államtitkár lapunknak kijelentette, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is elégedett volt a tervezettel.