Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában jelentette be, hogy a Dobogó nevű területen valósul meg a dél-budai szuperkórház. Néhány nappal korábban a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még csak azt közölte, hogy a kormány döntése szerint a Kelenföldi pályaudvar közelében építik meg a dél-budai egészségügyi centrumot, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kabinet Noll Tamás építészt kívánja megbízni.
Az új kórházat mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnék megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbusz-csatakozás is elérhető legyen. Balog Zoltán azt mondta, a kórházhoz autópálya-lehajtókat is terveznek majd.
Az M1-es és M7-es autópálya közelében létesülhet az új egészségügyi intézmény
Erre szükség is lesz, a leendő kórház környékét ugyanis ma közösségi közlekedéssel csak a Balatoni, illetve a Kőérberki úton lehet megközelíteni, a Kelenföldi pályaudvar és Kamaraerdő között közlekedő 187-es és 87-es busszal.
A területnek jelenleg nincs kötött pályás, metró-, villamoselérhetősége, mivel az autópályák közös bevezető szakasza mentén, Gazdagréttel átellenben elterülő apró városrész máig szinte teljesen beépítetlen, állandó lakossága nincs. A terület közösségi közlekedési kapcsolatának fejlesztéséről a Budapesti Közlekedési Központ későbbre ígért választ.
A Magyar Idők úgy értesült, hogy a Dobogó nevű területen 10 hektár Újbuda önkormányzatának tulajdonában van, illetve több kisebb telek magánszemélyeké. A hely különlegességét adja az a 14 kút, ahol egy magáncég keserűvizet termel ki és patikák számára palackoz.
A Dobogó beépítetlenségét a kutak védőterülete is magyarázza. A terület része az Olimpia park is, amely érdekes részlete a sövényből kiültetett olimpiai öt karika és néhány kő, amire a bajnokok nevét felvésték, de a feliratok 1994 óta nem frissültek. A hely neve a levéltári dokumentumok szerint onnan származik, hogy a terület vesztőhely volt, az 1531. évi dézsmajegyzék ezt a helyet jelöli meg Buda egyik kivégzőhelyének. A hely az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a jelenlegi nevét az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett, ami utalt a korábbi funkciójára.
A tervezett dél-budai egészségügyi centrum helyszínéül több terület is szóba került az elmúlt hónapokban. Sokáig egy, közvetlenül a Kelenföldi pályaudvar környéki MÁV-ingatlanok helyén létrehozandó kórház tűnt befutónak. A kelenföldi helyszínen az esetleges 2024-es olimpiára kézilabdacsarnok-, egy 2019-ig elkészülő bevásárlóközpont-fejlesztés és irodák épülnek, amelyek azonban információink szerint nem zárták volna ki egy egészségügyi intézmény letelepítését is. Szóba került az is, hogy a Szent Imre-kórházat fejlesztik, emellett szólt, hogy nagyon jó a közlekedési infrastruktúrája, van bővítési lehetőség, és egy új beruházás töredékébe kerül. Ez pedig egyáltalán nem mindegy, ha igazak azok a számítások, amelyek szerint egy korszerű, ezerágyas kórházat 60 milliárd forintból lehet felépíteni.
Ha pedig még a közlekedési infrastruktúrát is fejleszteni kell, akkor a végösszeg lényegesen magasabb lehet.
Ami a meglévő, budai kórházi kapacitásokat illeti, az emberi erőforrások minisztere szerint bár elavult pavilonrendszerben működik, addig nem nyúlnak a Szent János-kórházhoz, amíg létre nem jön a másik budai szuperkórház, az észak-budai egészségügyi centrum. Balog Zoltán szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyibe kerülnének azok a kapacitások, amelyek most a János-kórházban vannak.
Korábban megírtuk: az észak-budai szuperkórház helyszínéül a Kútvölgyi és a János-kórház, a Pető Intézet Kútvölgyi úti, valamint az egykori Haditechnikai Intézet Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közötti, használaton kívüli területe, illetve épületei is szóba jöhetnek. Ez azt jelentené, hogy az ottani szuperkórházat részben zöldmezős beruházással, részben felújítással valósítanák meg. Itt is fejleszteni kell a közlekedést, hogy az intézmény csúcsidőben is megközelíthető legyen. Erre több terv is létezik. A kormány tervei szerint a fővárosban a két pesti és a két budai kórházi centrum mellett a Semmelweis Egyetem is kiemelt szerepet kapna a jövőben a fővárosban és a környékén élők egészségügyi ellátásában.
