Egyhangú volt a döntés a Soros-konzultációról

– Amikor lemondott a honvédelmi miniszterségről, úgy tűnt, visszavonul az országos politikától, és csak Szombathelyre koncentrál. Minek köszönhető, hogy újra vezető tisztségeket kapott a Fideszben?
– Erről az engem jelölő Orbán Viktor miniszterelnököt kellene megkérdezni. Amikor megtette ezt a javaslatát, számomra igen hízelgő módon úgy fogalmazott, hogy olyan katonának tart, aki mindig el szokta végezni a munkát, amit rá bíznak. Egyelőre persze még csak jelöltek az Országgyűlés alelnökének és a törvényalkotási bizottság elnökének, erről a parlamentnek kell dönteni. Velencén frakcióvezető-helyettesnek választottak meg. Ez is egyfajta hagyomány, a törvényalkotási bizottság elnöke mindig egyben frakcióvezető-helyettesi funkciót is betölt.

– Régóta ismeri Gulyás Gergelyt, sőt a Fidesz új frakcióvezetője Szombathelyen lett képviselő 2010-ben. Szerepet játszott ez abban, hogy ön került a helyére?
– Igen. Úgy tudom, hogy a kormányfő Gulyás Gergely javaslata alapján jelölt a parlament alelnökének és a törvényalkotási bizottság elnökének. A lemondásom után is ő kért fel arra, hogy az általa vezetett bizottság alelnöke legyek, és ezt keresztülvitte a frakción. Szakmai kapcsolatunk azonban régebbre nyúlik vissza, egészen a 2006-os rendőri atrocitások időszakára, amikor az áldozatok védelmét, erkölcsi felháborodásuktól vezérelve, ingyenesen elvállalták édesapjával, Gulyás Géza ügyvéd úrral, és én meghívtam őket a Polgárok Házába egy előadásra. Gulyás Gergely tökéletes előadást tartott: egy órán keresztül folyékonyan, világosan vázolta fel a jogi küzdelem történetét, papír nélkül. Tátott szájjal hallgatta mindenki. Már akkor látszott, hogy nagy jövő előtt áll.

– Gulyás Gergely politikai pályája azonban mégiscsak Vas megyében kezdődött, és a hírek szerint ön volt a mentora akkoriban.
– Valóban a Vas megyei listán jelölték őt 2010-ben. Mivel engem ismert akkor a megyéből, eljött hozzám, és megkérdezte, hogy mit segíthet. Közöltem vele, hogy munka van bőven, felajánlottam, hogy nálam lakhat és segíthet a kampányban. Két alkalommal egy-egy hetet töltött nálam, miközben önkéntes segítőm volt a választási hadjáratban. A mentorálás helyett inkább azt mondanám, hogy barátság és kölcsönös együttműködés köt minket össze.

– Erre az együttműködésre szükség lesz a jövőben is, hiszen a törvényalkotási bizottság az egyik legfontosabb testület a parlamentben, úgy is hívják, hogy a „bizottságok bizottsága”. Ugyanakkor komoly tapasztalattal rendelkezik a jogalkotás terén, hiszen az első Orbán-kormány idején az igazságügyi államtitkári posztot töltötte be.
– Ez valóban egy fontos testület, hiszen ide érkeznek be a különböző szakbizottságok javaslatai és jelentései, míg el nem nyerik végleges formájukat, előkészítve az Országgyűlés döntéseit.

– Magyarország az Európai Bíróságon, más tagállamokkal együtt, vesztett a kvótaperben. Érkezhet ezzel összefüggő javaslat a bizottsághoz, lesz ennek következménye a törvényalkotásban?
– Nem tudom, nem vagyok jós. A törvényjavaslatokat legtöbbször a kormány nyújtja be, a törvényalkotási bizottság ezek menedzselésében, a módosító javaslatok áttekintésében és összefésülésében működik közre. A részletes vita, amely korábban a parlament plénuma előtt zajlott, most a törvényalkotási bizottságban folyik le, tehát ha lesz javaslat ezzel kapcsolatban, akkor azt majd itt vitathatják meg.

– A kvótaper egyik következménye azonban, hogy a frakció úgy döntött: nemzeti konzultációt kezdeményez a Soros-tervről. Lesz feladata az előkészítésben?
– Ennek kétségkívül aktualitást ad a kvótaperben hozott európai bírósági ítélet. A frakcióülésen vetődött fel, hogy szükség lesz erre a nemzeti konzultációra, és Kósa Lajos indítványozta erről a szavazást. A frakció egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri a kormányt a nemzeti konzultáció előkészítésére. Ez a kormány dolga lesz tehát, a frakcióra és a törvényalkotási bizottságra nem hárul feladat ezzel kapcsolatban.

– Vannak azonban olyan törvénymódosítások, amelyeket hamarosan tárgyalniuk kell. Például a Btk. módosításáról szóló előterjesztést, amely a pedofilok büntetésének szigorításáról szól. Ez alapján egy életre eltilthatják a hivatásától azt a pedagógust vagy nevelőt, aki pedofiljellegű bűncselekményt követett el. Eddig miért nem volt ez így?
– Magyarország még a módosítás elfogadásával is túl megengedő lesz ezekkel a gazemberekkel szemben. Egy másik uniós tagállamban, Csehországban például az ilyen bűnelkövetőket bizonyos körülmények között kémiai úton kasztrálják. Nálunk eddig legfeljebb tíz évre lehetett eltiltani emiatt valakit a gyerekekkel való foglalkozástól. Nyilván nem akarták leszűkíteni a bírói mérlegelés lehetőségét, de úgy gondolom, hogy a gyermekeink védelme fontosabb annál, mint hogy bármit is kockára tegyünk. A javaslatot Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Németh Szilárd nyújtotta be. Utóbbi képviselő azért csatlakozott az előterjesztéshez, mert Csepelen például előfordult, hogy kétszer is visszaesőként pedofilcselekményeket követett el egy személy, aki a munkájánál fogva gyermekekkel foglalkozott. Ha a módosítás már megtörtént volna, ez elkerülhető lett volna. Nem szabad engedni, hogy még egyszer az életben gyerekek közelébe kerüljön az, aki bizonyíthatóan bűnös ebben az undorító cselekményben.

Pozitív kampányra készülünk, és megteszünk mindent azért, hogy a legjobban szerepeljünk

– Várhatóan, az uniós joghoz való igazodás miatt, módosítani fogják a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatáról szóló előterjesztést is. Van esély arra, hogy mellénk álljon ebben a kérdésben az Európai Unió?
– Valóban felmerült, hogy a Csíki Sörgyár és a Heineken vitája kapcsán elkészült törvényjavaslat az európai uniós jogba ütközik. Nyáron ezért egyeztetés zajlott Brüsszellel, amely – sokak számára meglepő módon – úgy zárult, hogy az unió megengedhetőnek találta a szabályozást, ha az mentes a diszkriminációtól. Magyarán nem lehet bizonyos termékekre igaz, másokra meg nem, hogy betiltják az önkényuralmi jelképek ábrázolását. Mivel ezt a döntést alaposan elemezni kell, a frakció úgy határozott, hogy az előterjesztés egyelőre ne kerüljön a parlament elé, csak egy későbbi, átdolgozott formában. Az ügyhöz tartozik, hogy a Csíki Sörgyár és a Heineken között nemrég megegyezés született, így nem fogják ellehetetleníteni a székely üzemet. Nyilván ebben van szerepe annak a politikai nyomásnak is, amelyet a magyar törvényjavaslat brüsszeli elfogadása jelentett.

– Az Országgyűlés elé került viszont a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emelését célzó javaslat, amelyet gyakorlatilag egy nap alatt teljes egyetértésben fogadtak el a képviselők. Minek köszönhető ez a nem túl gyakori konszenzus?
– Gulyás Gergely frakcióvezető egy erről szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezésre úgy reagált, hogy nyitott kapukat döngetnek, hiszen ha bárki benyújt erről előterjesztést, azt a Fidesz-frakció meg fogja szavazni. Végül a Jobbik nyújtott be egy javaslatot, amely egységes, 12 éves elévülési időt határoz meg minden korrupciós bűncselekményre. Ez ritka jogtechnikai megoldás, hiszen nem tesz különbséget ilyen szempontból a kisebb és nagyobb súlyú bűncselekmények között. Eddig a fő szabály az volt, hogy a kiszabható büntetési tétel felső határa, de legalább három év az elévülési idő. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Fidesz nem értett vele egyet. Sőt! A szavazatunkból is látszik, hogy mindent meg kívánunk tenni a korrupció szigorú büntetése érdekében. A parlamentben egyébként tegnap kisebbfajta csoda történt. Két javaslatot is egyhangúlag szavazott meg mindenki. A korrupciós bűncselekmények elévülésének szigorítása mellett minden jelen lévő képviselő igennel szavazott az ukrán oktatási törvény módosításának elítéléséről szóló előterjesztésről is.

– Mit szól ahhoz, hogy választókerületi ellenfelét, az MSZP-s Czeglédy Csabát előzetes letartóztatásba helyezték költségvetési csalás gyanújával?
– Sajnálatos, hogy Szombathely neve egy ilyen botrány kapcsán kerül be az országos sajtóba. Mivel ez egy folyamatban lévő büntetőeljárás, nem nagyon kívánom kommentálni. Azt viszont erősnek tartom, hogy a baloldali politikusok valamilyen pártállami hatalmi önkény áldozataként próbálják Czeglédy Csabát beállítani. Róla tudni kell, hogy adócsalás és okirat-hamisítás miatt, több mint tíz éve már felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, ugyanilyen iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos ügyben. Pillanatnyilag pedig tizennégyen vannak előzetes letartóztatásban Czeglédy Csabával együtt, hiszen az ügyészség alapos gyanúja szerint egy veszedelmes bűnszervezet jöhetett létre a politikus közreműködésével. Ezt a gyanút a független bíróság Czeglédy tekintetében eddig négyszer erősítette meg.

– Ennek ellenére még tüntetést is szerveztek Czeglédy Csaba mellett.
– Mosolyogtam, amikor Szombathelyen a jobb sorsra érdemes, volt SZDSZ-es képviselő, Mécs Imre beszélt Czeglédy érdekében az utcán. Azt állította, hogy Czeglédy Csabát azért éri a retorzió, mert ügyvédként parádésan képviselt baloldali és liberális csoportokat, személyeket a bíróságon, és – egyfajta Robin Hoodként – sorozatosan győzött az érdekükben. A gond csak az, hogy ugyanez a független magyar bíróság helyezte őt előzetes letartóztatásba. Ezek szerint egyszer jó a bíróság, egyszer meg pártállami?

– Ezek után a szombathelyi kampányban elég hátradőlni és kérni egy kávét? Az MSZP még mindig nagy ellenfél lesz, vagy inkább a Jobbikkal kell megküzdeni?
– Szombathelyen hagyományosan az átlagosnál erősebb a baloldal, és az országos átlagnál gyengébben szokott szerepelni a radikális jobboldal. Olyan mértékű változások zajlottak le azonban az elmúlt időszakban a pártstruktúrában, hogy semmit nem lehet előre megjósolni. Mi viszont a terveink szerint nem foglalkozunk a kampányban más pártokkal és jelöltekkel. Pozitív kampányra készülünk, és megteszünk mindent azért, hogy a legjobban szerepeljünk.