A kormány nem tervezi az elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a magyar bankrendszernek – mondta el a Magyar Idők kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a kormány korábbi döntése értelmében az adós hitellel terhelt ingatlana nem árverezhető el fillérekért, az csak a piaci áron vagy azzal közel egy szinten hirdethető meg.
Az elsétálási jogról Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lapunknak a napokban azt nyilatkozta: a tengerentúlon már régebb óta alkalmazzák a módszert, amely szerint ha az adós minden vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György úgy véli, az elsétálási jog szerint az adósoknak a lakásuk elvesztésével számolniuk kellene ugyan, de azzal már nem, hogy a hitel bizonyos része továbbra is a nyakukon marad. Hozzáfűzte, a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének, például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője egyelőre nem kívánta kommentálni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének felvetését. Hangsúlyozta azonban: a KDNP javaslatára az Országgyűlés törvényt alkotott arról, hogy a jövőben november 15-én, vagyis az eddiginél két héttel korábban kezdődjön meg a kilakoltatási moratórium és két hónappal később, április végén járjon le. A lakások kiürítését eddig ugyanis december elseje és március első napja között tiltotta meg a jogszabály.
A lakás elvesztésén túl még hitelteher is marad
Schadl György korábban lapunknak azt is elmondta, a változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni. A moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését.
Forrásaink szerint a választási kampány miatt az Országgyűlés már biztosan nem foglalkozik érdemben az elsétálási jog bevezetésének lehetőségével, a választások után viszont többen is esélyesnek tartják, hogy valamilyen formában előkerül majd a kérdés. A frakcióknak ennek megfelelően még nincs kialakult álláspontjuk ez ügyben, támogatói mindenesetre akadnak a kezdeményezésnek.
