Magyarország kevésbé lesz vesztese a Brexitnek, még hard Brexit esetén is, miután a Nagy-Britanniába irányuló áruforgalom az éves exportalap 5 százalékát teszi ki – fogalmazott Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese.
Hard Brexit estén megszűnne a munkaerő szabad áramlása, a britek döntenék el, hogy kit engednek be az országba. A hard Brexit az Európai Unió egységes piacától való elesést is jelentené és megszűnne az áruk szabad, vámmentes kereskedelme, valamint a migrációs politika drasztikus változásával is járna – fejtette ki Szabó Anett.
Erre reagálva Szabó Dávid, a Századvég kutatási igazgató elmondta: hard Brexit esetén a brit migrációs politika kénytelen lenne más erőforrások után nézni. A kieső kelet-közép európai, magasan képzett, ezen a területen kockázatvállaló és kifejezetten törekvő munkavállalók helyett kénytelen lenne a brit nemzeti munkavállalók irányába fordulni.
Egy rendezett brit kilépés lenne Magyarország érdeke gazdasági és politikai szempontból is. Szabó Anett kérdésére válaszolva a Századvég kutatási igazgatója közölte: mindez azt takarja, hogy a britek távozása ne legyen negatív hatással a viszonyrendszer stabilitására illetve az európai uniós tagállamok és Egyesült Királyság közötti gazdasági és biztonságpolitikai együttműködésére.
Bárhogy is változik a helyzet, a lényeg, hogy valamiféle folytonosság és kiszámíthatóság jellemezze. Ez az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalók és a magyar gazdaság érdeke egyaránt – tette hozzá.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA tekinthetik meg.