A Magyar Idők úgy értesült, a legújabb tervek szerint a szakgimnazisták a kilencedik osztályban heti három órában komplex természettudományos tárgyat tanulnának, vagyis egy évig összevontan tanítanák nekik a biológiát, a kémiát, a fizikát és a földrajzot. Ezt követően a 10., 11. és 12. évfolyamokon egy szaktárgyat, így biológiát, kémiát, fizikát vagy földrajzot kellene nekik oktatni, a szakmájuknak megfelelően.
Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) szerint ez „több a semminél”, mivel így legalább a diák egy tárgyból akár emelt szinten érettségizhetne, a többiből pedig a szakmunkásokkal azonos tudást szerezhetne. A koncepció előnyének tartják, hogy mindenki kötelezően tanulna természettudományos tárgyat, hátránya viszont, hogy nem ad érettségi szintű tudást, kizárólag egy tárgyból.
Így szerintük ez az elképzelés nem ad választ arra, hogy miként tanul tovább a diák, ha két tárgyból van emelt szintű érettségire szüksége. Lapunk úgy tudja, az NPK szerint meg kellene duplázni az óraszámot, ez nagyjából megoldást jelentene.
Mint ismert, az utóbbi hetekben számos kritika érte a szeptembertől induló – a szakközépiskolák helyét átvevő – szakgimnáziumok kerettantervének tervezetét. Az új típusú intézményekben a szakmai tárgyak arányát a közismereti órák rovására növelnék úgy, hogy kiválasztják, melyik szakmához milyen természettudományos tárgyat szükséges elsajátítani.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban arról beszélt: a piac igényeinek változása miatt kell átstrukturálni a szakképzés rendszerét. A szakmai szervezetek szerint azonban súlyos következményei lehetnek a kerettanterv átszabásának. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arra mutatott rá, hogy a módosítás a tanulókat jelentősen korlátozná a továbbtanulásban.