Kontrát Károly közölte, a kormány szeretné megóvni az önhibáján kívül egészségügyileg alkalmatlanná váló állomány egzisztenciáját; az új ellátási rendszer a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek, például balesetek vagy betegségek hatékony kezelését szolgálja.
Jelezte: a honvédekre vonatkozó szabályozás gyakorlatilag megegyező a rendvédelmi állományéval.
A javaslat szerint ha a baleset vagy betegség a szolgálati kötelmekkel összefügg, a járadék a korábbi illetmény száz százaléka, csökkentve az egyéb ellátások összegével – ismertette. Elmondta, a juttatás nincs kötve a szolgálati viszony időtartamához.
Kontrát Károly közölte: ha a baleset vagy betegség a szolgálati kötelmekkel nem függ össze, akkor szigorúbb feltételekkel állapítható meg az ellátásra jogosultság. Kifejtette: az ellátás a korábbi illetmény 65-80 százaléka, sávosan megállapítva a szolgálati idő függvényében, ez az ellátás minimum 10 év szolgálat után jár.
Az államtitkár azt mondta, mindkét ellátási formánál alapvető követelmény, hogy az érintettet továbbfoglalkoztassák, a foglalkoztató szervezet köteles az érintettnek egészségügyi állapotának megfelelő állást biztosítani akár hivatásos, akár nem hivatásos munkakörben. Ha szükséges, akkor akár új álláshelyet is létre lehet hozni – jegyezte meg.
Kontrát Károly azt mondta, a foglalkoztatási kötelezettség alól a legalább 60 százalékos egészségkárosodás esetén egyedi kérelemre a miniszter mentesítést adhat. Hangsúlyozta, az ellátás csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a baleset vagy betegség nem a hivatásos állomány tagjának felróható ok miatt következett be.
Hozzátette: az előterjesztés meghatározza a jövő évi 5 százalékos illetményemelés szabályait és új szabályokat vezet be a határvédelem kapcsán felmerülő szolgálati feladatokkal kapcsolatban.
Közölte, a 2015-ben elindult új előmeneteli és illetményrendszerrel először 30 százalékkal emelték a fizetéseket, majd 2016-tól évente átlagosan 5-5 százalékkal emelik az illetményeket 2019-ig. Jelezte, az alapilletmény emelése mellett 2017-ben is biztosított lesz a teljesítményjuttatás, amelynek keretösszege 12 milliárd forint lesz.
Az államtitkár a határvédelem kapcsán elmondta, a 12 órát elérő szolgálat esetén megemelkedik a munkaközi szünet ideje. Bevezetik a kiemelt készenlétet, amely a laktanyai készenléti szolgálathoz hasonlítható – részletezte.
Kontrát Károly azt mondta, a lakóhelyétől, szokásos és rendes szolgálatteljesítésétől távol vezényelt esetében elrendelt készenlétnél a jelenleginél magasabb lesz a pótlék.
Demeter Márta (MSZP) pozitívumnak minősítette a béremelést, de szerinte 2008-ban volt az utolsó illetményfejlesztés. Azt firtatta, hogy a béremelés vonatkozik-e a honvédség szerződéses állományára.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) úgy látta, az alapprobléma az, hogy eltörölték a szolgálati nyugdíjat és ez komoly feszültséget és problémát okozott. Fontosnak értékelve a javaslatot, elmondta, hiányérzetük van amiatt, mert a szabályozás nem veszi figyelembe a pszichikai-mentális terhelést.
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka úgy értékelt: a kormány eddigi intézkedése nem vezettek eredményre, az állomány rossz helyzete az emberek biztonságát is fenyegeti.
Kónya Péter a Szolidaritás a Köztársaságért Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő új szolgálati nyugdíjrendszer bevezetését szorgalmazta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a korábbi rendszer sem volt jó, mert nem ösztönözte a bentmaradást.
A Fidesz támogatja a javaslatot
Vas Imre (Fidesz) – frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot – arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelem területén jelentősebb béremelés 2000 óta nem volt, a Fidesz-KDNP-kormány 2010 után egyik kiemelt feladatnak tekintette ennek rendezését.
Értékelése szerint az új ellátási rendszer az egészségügyi alkalmatlanság esetén nyújt biztonsági hálót a rend- és a honvédelem területén dolgozók számára, megteremtve a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.
Hangsúlyozta, hogy a honvédek esetében a hivatásos és szerződéses állomány tagjaira egyaránt vonatkozik az új rendszer.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a javaslat az állomány számára határozott előrelépést jelent, hosszú távon biztosítja az érintettek szakmén belül maradását és olyanokat is vonz, akiket korábban nem. Alapvetően fontos kérdésnek nevezte, hogy ma nem ugyanaz rendőrnek lenni, mint 8-10 éve, amikor „ócska tréfák áldozatai” voltak, most azonban megbecsülik őket.
A kormánypárti politikus szerint az életpályamodellhez hozzátartozik az azt lezáró nyugdíjrendszer, a korábbi azonban tarthatatlan volt, visszaélésekre adott okot és a bent maradókat is irritálta.
KNDP: kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszer kell
Firtl Mátyás (KDNP) a kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszer mellett foglalt állást, majd frakciója támogatásáról biztosított a javaslatot.
Szerinte az új, egészségkárosodás miatti ellátási rendszer az egészségügyi alkalmatlanság hatékony kezelését szolgálja.
Kormány: a javaslat jelentős előrelépés
Kontrát Károly zárszavában a tavaly elfogadott szolgálati törvény harmadik pilléreként hivatkozott a jogszabályra, amely az előmeneteli- és illetményrendszert és a lakástámogatási rendszert követi. Célként jelölte meg, hogy a kötelmekkel összefüggésben károsodást szenvedők biztosítékokat kapjanak, ugyanakkor jelezte, hogy ez nem a nyugdíj pótléka.
A szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: az igazságtalan, fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan volt.
Az államtitkár az MSZP-s kritikákra úgy reagált: az ő kormányzásuk alatt elégtelen illetményviszonyok voltak, a kormány 2010-ben alacsony bázisról indult. Hozzátette: 2010 és 2014 között a tiszthelyettesek és a zászlósok kiegészítő juttatásokat kaptak, az életpályamodellel pedig átlagosan 50 százalékkal emelkednek a bérek. Kifejtette azt is, hogy aki nem tudja ellátni a szolgálatot és 5 éve van a nyugdíjig, az otthon maradhat és megkapja a fizetését. A Honvéd egészségpénztárra vonatkozóan ismét rögzítette: az egy piaci alapon működő, önkéntes lehetőség volt.
A Jobbik kérdésére elmondta, hogy idén 113-an válnának jogosultak az új ellátási formára. Hozzátette: nem tesznek különbséget pszichés és fizikai betegség között.
Az LMP-nek címezve visszautasította, hogy az életpályamodell nem vezetett volna eredményre, szerinte ezt igazolja az is, hogy szeptember 1. óta már több mint 1500-an jelentkeztek határvadász szolgálatra.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.
