Több mint három évvel a brókerbotrány-sorozat kirobbanása után ma várhatóan megszületik az első – elsőfokú – verdikt is; a Buda-Cash Brókerház ügyé-ben a Fővárosi Törvényszék ítélkezik.
A 2015-ös brókerbotrányok a Buda-Cash ügyével indultak. Ezt követte aztán a Hungária, a Quaestor és a Bróker Marcsi néven elhíresült Dobrai Sándorné ügye. Jelenlegi állás szerint a Buda-Cash perében annak ellenére hirdethetnek elsőként ítéletet, hogy tavaly januárban az eljáró bíró távozása miatt új tanács előtt újrakezdték az eljárást.
A jogerős ítéletig azonban még évek telhetnek majd el, mivel a Buda-Cash-ügy még az újabb és újabb vádakkal bővülő Quaestor-ügynél is bonyolultabb, szerteágazóbb.

Az öt vádlott ügyében a Fővárosi Törvényszék hirdethet elsőfokú ítéletet
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az ügyészség szerint a vádlottak mintegy 115 milliárd forint kárt okozó, tizenöt éven át bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett csalás és sikkasztás miatt vonhatók felelősségre.
A vádlottak padján V. Péter vezérigazgató-helyettes, Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója, T. Péter vezérigazgató, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tag ül. Az ügyész perbeszédében valamennyiük esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A felelősség mértékének megállapítása azonban nem egyszerű dolog.
A vádlottak védői perbeszédükben védenceik felmentését indítványozták, hiszen álláspontjuk szerint a vádhatóság félreértelmezte a brókerháznál történteket.
Az ügyvédek szerint a brókerház vezetői által az ügyfelek érdekeit védve elindított, teljesen általános pénzügyi műveletekből pattant ki az ügy. V. Péter védője például úgy érvelt, hogy az eljárásban közreműködő igazságügyi szakértők véleményéből az következik, hogy a befektetési és tőzsdeműveletek összetett folyamatok, és azok egyes ügyletei nem értelmezhetők önmagukban.
Az ügyvéd álláspontja szerint a vádlottak nem tudtak a cégüknél felhalmozott többmilliárdos hiányról, vagy ha igen, akkor épp annak csökkentésén dolgoztak, és nem az ügyfeleiket akarták megkárosítani.
A vádirat szerint a Buda-Cash Brókerház 1998-ban a sorozatos pénzügyi válságok miatt olyan helyzetbe került, hogy nem tudták már biztosítani fizetési kötelezettségeiket a befektetőiknek.
A cégvezető, Pintér Zoltán döntése alapján nem jelentettek csődöt. A cégvezető megállapodott V. Péterrel arról, hogy a fizetőképességet az ügyfelek pénzének használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával biztosítják.
Minderről az ügyfelek mit sem tudhattak. A per során ismeretlenül maradt személy 1998 januárjában létrehozta a 7920-as kódszámú ügyfélprofilt valós ügyfél nélkül. Helyette az ügyfélprofilban előbb a Jackson Brothers International Corporation, majd Torma József, végül 2007 áprilisától Karácsony Miklós szerepelt ügyfélként.
A nevek valós személyt nem takartak. A vádirat szerint a vádlottak erre a számlára rendszeresen nagy összegeket utaltak, azokat a sajátjukként kezelték, amivel 1998 és 2014 között száztizenötmilliárd forintos kárt okoztak.
A vádhatóság szerint Pintér Zoltán volt a csalássorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója, ám a vádlott által előadott védekezés meghökkentő volt. A cégalapító azt állította: nem lehet felelős a történtekért, mert 2007 és 2014 között súlyos alkoholista volt, és – mint mondta – részegen képtelen volt a cég vezetésre és az utasításadásra.
Mint arra a PestiSrácok.hu rávilágított: az eljárásban kiderült, hogy a Buda-Cash tulajdonjogot próbált szerezni a DRB Bank-csoporthoz tartozó takarékszövetkezetekben.
A vád szerint Pintér 2007-ben határozta el, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a végrehajtás koordinálásával, vagyis a DRB Bank-csoport vagyonának elvonásával.
Gy. János vallomása szerint ezt úgy akarták megvalósítani, hogy létrehoztak hét, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságot, amelyek tulajdonosok lettek a szövetkezetekben.
Elhangzott, a cégekbe 14 strómant ültettek, akik közül egyikük a negyedrendű vádlott volt. Azért kellett mindenképp a magyar tulajdonosi háttér, mert a felügyelet másként nem járult volna hozzá a bankká alakuláshoz. Gy. János vallomása szerint a Buda-Cashhez köthető külföldi – feltételezhetően offshore – cégeknek közvetve a másodrendű vádlott volt a tulajdonosa.
Ugyancsak a PestiSrácok.hu emelte ki bírósági tudósításában, hogy a 2014 márciusában furcsa körülmények között, egy rendőrautóban öngyilkosságot elkövetett Welsz Tamás is szóba került. Gy. János elmondta, hogy Pintér egy nap behívatta az irodájába és közölte vele: kapcsolatba került egy kiváló összeköttetésekkel rendelkező személlyel, aki tudja, hogy Panamában miként lehet átjátszani offshore cégeket úgy, hogy a tulajdonosok nem tudnak róla.
Gy. szerint ez azért lehetett fontos a volt főnökének, mivel a Buda-Cash érdekeltségébe nem egy offshore cég tartozhatott, és aggódtak, hogy mi történik, ha valaki úgymond „lenyúlja” ezeket a vállalkozásokat. Laptársunk szerint a nyomozati iratok között szerepel, hogy a brókercég alapítója Welsz Tamással tárgyalt. Ugyanakkor Welsz panamai állampolgárságot is próbált intézni a Buda-Cash-alapítónak, az ügyészség pedig többek között ezzel indokolta Pintér letartóztatásának meghosszabbítását.
A többek által politikai kalandornak mondott Welsz jó kapcsolatokat ápolt elsősorban baloldali politikai és üzleti körökkel. Köztudott volt ezekben a körökben, hogy a vállalkozó bissau-guineai diplomata-útlevelekkel, -rendszámokkal és adóigazolásokkal tudja „kisegíteni” a rászorultakat – jó pénzért.
A legismertebb ilyen módon „megsegített” személy a költségvetési csalással vádolt Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese volt, akinek a vád szerint – anyja után – Derdák Gábor névre állítottak ki bissau-guineai útlevelet, ami alapján aztán hetvenmillió forintnyi valutát helyeztek el egy pártközelinek mondott budapesti bankfiókban.