Dömötör Csaba a Csongrád megyei településen hangsúlyozta: az európai uniós intézmények az elmúlt hónapokban nyolc döntést hoztak, amiből egyértelművé válik, hogy rá akarják erőltetni a kvótacsomagot az unióra, és megkérdőjelezik annak jogszerűségét, hogy a magyar nép véleményt mondhasson erről.
A kvótacsomag minden olyan intézkedést magába foglal, amely a bevándorlók felső küszöb nélküli kötelező szétosztását célozza, beletartoznak a családegyesítések megkönnyítését célzó brüsszeli döntések, valamint a kilátásba helyezett szankciók – bevándorlónként 78 millió forint – azon tagállamoknak, amelyek nem hajlandók részt venni a kényszerbetelepítési programban – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a legerősebb eszköz ez ellen a népszavazás. „Az európai állampolgárok beleegyezése nélkül jogtalanok a brüsszeli döntések.”
Dömötör Csaba közölte: csak tavaly 1,5 millió migráns érkezett Európába, és a bevándorlás „utánpótlásai korlátlanok”. Brüsszel érvei szerint Európának szüksége van munkaerőre, amit a bevándorlók jelenthetnek. Az államtitkár szerint ezzel szemben a tény az, hogy 22 millió munkanélküli van a földrészen, míg a német nagyvállalatok mindössze 54 bevándorlót tudtak alkalmazni. Brüsszel szerint a multikulturalizmusé a jövő, ám a migrációval nőttek a nők elleni támadások, és több száz, a helyi rendőrség számára is félelmet keltő no-go zóna alakult ki Nyugat-Európában – tette hozzá.
Brüsszel nyomatékosítani próbálja azt is, hogy a bevándorlás nem azonos a terrorizmussal, ám ismert, hogy a terroristák kihasználják az ellenőrizetlen bevándorlást, és a párizsi, nizzai, brüsszeli terrortámadások során több mint háromszázan veszítették életüket.
Az államtitkár elmondta: Magyarország a brüsszeli kvótacsomag helyett azt hangsúlyozza, hogy a határok védelmére van szükség, és a kormány kidolgozott egy Schengen 2.0 névre hallgató nemzetközi akciócsomagot, melynek egyebek mellett része, hogy a menekültügyi eljárásokat az EU határain kívül kellene lefolytatni.
A magyar kormányt ért vádra, miszerint nem szolidáris, kifejtette: a határokon tevékenykedő karitatív szervezeteknek csaknem félmilliárd forintot adtak; ötmillió eurót különítettek el egy szíriai kórház felépítésére, és támogatják a válságövezetekben élő keresztény gyerekek oktatását is. Hozzátette: egy bevándorló ellátása már most is 130 ezer forintba kerül az államnak.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a baloldal bevándorláspárti, 2007-ben egymillió bevándorlót telepítettek volna be az országba, ám a határozatból „végül nem lett semmi”. Hozzátette: a baloldal hibásan hivatkozik arra, hogy „csak” 1300 bevándorló szétosztásáról van szó, a Brüsszel által preferált kötelező szétosztásnak ugyanis nincs felső korlátja.
Dömötör Csaba történelmi jelentőségűnek nevezte a népszavazást, amely évtizedekre meghatározhatja Magyarország és Európa sorsát. Mint mondta, a bevándorlás súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatokkal jár, és Európa vallási és etnikai összetételét változtathatja meg.
A mintegy száz fős hallgatóság előtt tartott előadása végén közölte: a szabadságot nem adták ingyen a magyaroknak az elmúlt ezer évben, és már látszik, hogy ezután sem fogják ingyen adni. „Naponta meg kell küzdenünk érte, legközelebb október 2-án.”