– A választások után rekordidő alatt felálló új kormány erős tempót diktál a törvényhozás terén. Mi indokolta ezt a sietséget?
– Az április 8-i nagy győzelem után és az ellenzéki térfélen lévő káoszt látva a kormánypárti politikusok akár kérhettek volna egy kávét is, de senki nem ezt tette, sőt keményen beleálltak a munkába, aminek látszik is az eredménye. Most volt lehetőség arra, hogy a kormánypártok elrendezzenek jó pár régóta aktuális ügyet. Sűrű és eredményes parlamenti szezont zárunk.
– Konkrétan mire gondol?
– Többek között arra, hogy ma már az alaptörvény rögzíti az idegen népesség betelepítésének tilalmát, emellett büntethetővé vált az illegális bevándorlás szervezése és támogatása. Ezzel erősödött az ország védelme. Szerintem annak is nagy jelentősége van, hogy az alaptörvény ma már azt is kimondja: az állam minden szervének kötelessége, hogy védje a keresztény értékeket. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést is, amely minden kiemelt területre több forrást biztosít. Közben a miniszterelnök rég nem látott nemzetközi tárgyalássorozaton van túl, magunk mögött tudhatunk egy sikeres V4-es elnökséget, és Orbán Viktor a világ számos meghatározó vezetőjével tárgyalt. Ezek a tárgyalások fontos célt szolgálnak: azt, hogy a meghatározó nemzetközi szereplők érdekeltek legyenek Magyarország sikerében.
– A magyar diplomácia intenzitásában, illetve abban, hogy valóban jelentősebbnek tűnik a nemzetközi tekintélyünk, mekkora szerepe van a harmadik kétharmados győzelemnek?
– Három ilyen arányú győzelemnek súlya van, a magyar álláspontot ilyen társadalmi támogatottság mellett nem lehet lesöpörni. Ennek köszönhető, hogy hiába sorakoztak fel velünk szemben jelentős erők például a migráció kérdésében, mégsem tudták keresztülvinni a betelepítési kvótatervet. A kormánynak erős felhatalmazása van, és ez nem csupán a választási eredmények következménye. A kabinet ugyanis a választások között is kikéri a magyarok véleményét a stratégiai jelentőségű kérdésekben, mindenekelőtt a nemzeti konzultációk segítségével. A legtöbb uniós országban nincsenek ilyen konzultációk. Pedig ha Brüsszel is kezdeményezne ilyet, akkor könnyen kiderülne, hogy teljesen szembemegy az európai emberek többségi akaratával. A bevándorláspolitikában mindenképp ez a helyzet.
– Sokan győzelemként ünneplik, hogy a betelepítési kvóta lekerült az unió napirendjéről.
– Ezt másként látom. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón nem sikerült elfogadtatni a kvótát, de ez ne tévesszen meg senki. Átéltünk már olyan esetet, amikor előbb azt mondták, legyen önkéntes, majd néhány héttel később kötelező kvótát fogadtattak el egy miniszteri tanácsülésen. Igaz, akkor még csak egy meghatározott létszámra vonatkozott a döntés, de utána már létszámkorlát nélküli eljárást akartak.
– Innen nézve nem is beszélhetünk sikerről?
– Fontos a helyes helyzetmeghatározás: a legutóbbi uniós csúcson időt nyertünk, de semmilyen garancia nincs arra, hogy a kvótát a jövőben nem próbálják ismét áterőltetni. Tény, hogy az elmúlt három évben Európába özönlött két-három millió bevándorló, akiket az érintett országok különböző módszerekkel igyekeznek szétosztani az uniós tagállamok között. Nyíltan beszélnek arról, hogy azokat, akik nem kapják meg a menekültstátust például Németországban, visszatoloncolnák. Hosszú jogi vita várható arról, hogy hová toloncolhatják őket.
– Akár Magyarországra is?
– Ha rajtunk múlik, ide biztosan nem. Azért nem, mert hazánk nem lehetett az az első ország, ahol az unió területére léptek. Sokkal inkább Görögország az érintett. De mi általában is ellenezzük a migránsok szétosztását, az a határozott álláspontunk, hogy a gazdasági bevándorlókat vissza kell küldeni a hazájukba.
Az államtitkár szerint nincs garancia arra, hogy a kvótát Brüsszel nem próbálja ismét ránk erőltetni
Fotó: Kurucz Árpád
– A visszatoloncolás azonban sehol nem működik.
– Ez kétségtelen, Németországban az elutasított menedékkérők döntő többsége eltűnik, a hatóságok sem tudják, hogy hol vannak és mit csinálnak. A helyzet súlyosságát nem lehet lebecsülni, ha tudjuk, hogy milliók érkeztek Európába. Ráadásul a migrációs nyomással tartósan számolnunk kell. Bár a mi határzárunk hatékonyan működik, tőlünk délre újabb és újabb migrációs útvonalak alakulnak ki.
– Előállhat olyan helyzet, hogy mégis be kell fogadnunk Nyugatról kitoloncolt migránsokat?
– Amíg a jelenlegi kormány van hivatalban, addig minden eszközzel küzdeni fogunk a betelepítések ellen.
– Az eltökéltségre szükség is lesz, hiszen a Stop, Soros! törvénycsomag miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, ami egyébként nem érhette váratlanul a kormányt. Készül már a válasz?
– Több hét áll rendelkezésünkre a válasz megküldéséhez, tanulmányozni fogjuk a jogi érveket, de a brüsszeli eljárás elsősorban politikai jellegű, meg akarnak törni minket. A Stop, Soros! célja ugyanis az, hogy fel tudjunk lépni azon szervezetek ellen, amelyek támogatják és szervezik a bevándorlást. Különböző okokból, de ezt sokan nem szeretnék.
– A bizottság többek között humanitárius szempontokra hivatkozik, például arra, hogy a szabályozás lehetetlenné teszi a menedékkérőknek a jogi segítség igénybevételét.
– Szándékosan próbálják félreértelmezni, de ennek a törvénynek semmi köze a humanitárius segítségnyújtáshoz. Annak megvannak a saját jogi keretei. Ezzel szemben azokra az esetekre vonatkozik, amikor úgy segítenék menekültstátushoz az illegális bevándorlókat, hogy azok erre egyébként nem lennének jogosultak. Tehát kijátszanák az uniós és a magyar törvényeket. Olyan külföldről pénzelt aktivista csoportokról beszélünk, amelyek súlyosan aláássák Magyarország biztonságát. Egyfajta fehérgalléros embercsempészetről van szó. A kormány már csak ezért is kitart az álláspontja és a törvény mellett.
– A nemzetközi színtér mellett itthon is akadt tennivaló: mint már említette, pénteken elfogadta az Országgyűlés a 2019-es költségvetést. Milyen prioritásokat fogalmaztak meg a jövő évi büdzsében?
– Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a biztonság. Ez egyszerre jelent anyagi és fizikai biztonságot. Az anyagi oldalt célozza az általános tartalékkeret megnövelése 50 százalékkal; ami a fizikait illeti, a közbiztonsággal, védelemmel kapcsolatos célokra több mint százmilliárd forinttal többet fordíthat az ország. A honvédelemre jövőre 85 milliárd forinttal több pénz jut, de nagyobb összeget szánunk határvédelemre, és folytatódik a rendvédelmi dolgozók béremelése is.
– A biztonságon kívül mely más területek támogatása növekszik?
– Tovább csökkennek az adók: a munkaadói adó jövőre 17,5 százalékra csökken, miközben a szocialisták alatt a vállalkozóknak még 27 százalékot kellett kigazdálkodniuk. Ez azért jó hír, mert megnyitja az utat a további béremelések előtt. Nem mellékes, hogy továbbra is 15 százalék marad a jövedelemadó kulcsa, miközben az ellenzék még mindig a többkulcsos rendszerben gondolkozik, tehát adóemelést szeretne. Szerencse, hogy erre most nincs lehetőségük. Senki nem akarja újra látni a 30 százalék fölötti jövedelemadó-kulcsokat.
Az államtitkár szerint a jövő évi költségvetésben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a biztonság
Fotó: Kurucz Árpád
– Az ellenzék szerint az oktatásra jövőre kevesebb jut majd.
– Ha ezt állítják, akkor nem nézték meg a költségvetés alapvető számait. Több pénz jut majd az oktatásra. De több jut minden kiemelt területre is. Az egészségügy és a védelmi kiadások terén több mint 100 milliárd forintos a többlet. Az önkormányzati kiadások esetében még nagyobb. Több jut környezetvédelemre és kultúrára is. Családtámogatásokra már 2000 milliárdot fogunk költeni. Az ellenzék hozzáállására azért jellemző, hogy volt olyan szocialista, aki a saját módosító indítványának szavazásakor sem volt jelen. A hírek szerint több szocialista vezető már a szabadságát töltötte a költségvetési szavazás hetében.
– A törvényhozói munkához való ilyen hozzáállás általános az ellenzék részéről?
– A Demokratikus Koalíció már az előző ciklusban kijelentkezett az országgyűlési munkából. Az ellenzéki oldalról általánosan elmondható, hogy tombol a káosz. Ha valaki szeretne készíteni egy abszurd politikai tévésorozatot, az ellenzéki oldalon több évadnyi forgatókönyv halmozódott fel.
– Aktuális abszurditásért elég az LMP-t megnézni.
– Az LMP-ben történteket elég nehéz értelmezni. Az az érzése támadhat az embernek, hogy akit nem zártak ki, aki ellen nincs etikai eljárás, aki nem hallgatja le a másikat, aki nem ment neki ököllel a másiknak, aki nem egyeztetett más pártokkal titokban, vagy aki nem írt alá csalással szerződést, az már nem is igazi LMP-s. Értem, hogy „lehet más a politika”, de ennyire? Arra is nehéz gombot varrni, hogy Szél Bernadettet eltiltották a politikai tisztségviseléstől, ám mégis ő maradt a párt társelnöke. Én azért egy olyan hajón nem érezném magamat biztonságban, ahol a kapitányt eltiltották az irányítástól.
– Az ellenzék katasztrofális állapota nem rombolja vészesen a parlamentáris demokráciát, a politikába vetett közbizalmat?
– Ami a parlamenti munkát illeti, szerintem nincs nagyobb megtiszteltetés, mint Európa legszebb középületében, a magyar törvényhozásban dolgozni. Én igyekszem ennek megfelelően állni a parlamenti munkámhoz. Bármit is gondoljak róluk, tisztelettel végighallgatom az ellenzéki felszólalásokat, ami róluk nem mondható el. Mintha harsányságban, trollkodásban egymással versenyeznének. Ennek fő oka szerintem a gondolattalanság, a cselekvésképtelenség és a hiteles vezető hiánya. Ezt akarják ellensúlyozni a viselkedésükkel, és nem jó ezt nézni.
– A Jobbik botrányos pénzügyei milyen üzenetet hordoznak?
– A súlyos identitásválságban lévő Jobbik egyre jobban belekavarodik egy durva pénzügyi botrányba. A történet ott kezdődött, hogy egy oligarcha törvénytelen anyagi támogatása miatt a párt kapott egy komoly bírságot. Az már önmagában is minősített eset, hogy ezt a támogatókkal akarták kifizettetni. A százmilliós összeget azonban nem a bírság kifizetésére költötték, hanem a kampányra, legalábbis korábban ezt mondták. De azóta az is kiderült, hogy arra sem költötték, mert a beszámolókban kisebb összeg szerepel. Tehát nem tudni, hogy hol a támogatók pénze. Nagyon súlyos morális kérdéseket vet fel, hogy eközben az a volt pártelnök, aki elsőként hagyta el a süllyedő hajót, míg a többieket csődgondnokként hagyta hátra, külföldi koktélozgatásairól posztol.
– Ami a gondolatiságot illeti, a héten Tusnádfürdőn – az előző évekhez hasonlóan – a jövőről szóló elemzések hangzanak el az előadóktól, köztük Orbán Viktortól. Idén mi lehet a fő üzenet?
– A nyári hetek lehetőséget adnak arra, hogy átgondoljuk a hosszú távú teendőket. Ennek az együttgondolkodásnak ilyenkor pár napig Tusnádfürdő a fővárosa. Előadók százai keresik arra a választ, hogy milyen helyzetben van a magyarság, melyek a legfontosabb nemzetközi folyamatok, továbbá ebből milyen teendők fakadnak. A miniszterelnök beszédéről már jó pár éve elmondható, hogy a Kárpát-medencén túl is jól hallatszik. Ez idén is biztosan így lesz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy jövőre európai parlamenti választás lesz, az eddigiek közül a legfontosabb. Mert most dőlhet el, hogy Európa multikulturális irányt vesz-e, bevándorlókontinens lesz-e, vagy képes lesz kiállni magáért, és megvédi azokat az értékeket, amelyek évszázadok alatt naggyá tették. Az nem kérdés, hogy mi melyik oldalon állunk ebben a vitában, de azt tudnunk kell, hogy politikai ellenfeleink is nagy erőket mozgatnak meg. A nyílt társadalomról és a nemzetállamok jövőjéről szóló vita, amiben mi itthon három éve benne vagyunk, egész Európában meghatározó lesz.
