Nem volt DNS-nyom azon a lövedéken, amelyről a hatóság azt állítja, hogy az ölte meg tavaly októberben Bőnyben a rendőr főtisztet – közölte a gyanúsított, id. Győrkös István ügyvédje. Takács Zoltán a Jobbikhoz kötődő N1TV-nek, majd a TV2 Tények című műsorának is nyilatkozott Győrkös bőnyi családi házában. Az ügyvéd továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy nem védence lőtte le a rendőrtisztet. ű
Korábban ezt azzal indokolta, hogy a rendelkezésére álló szakértői vélemények nem támasztják alá az alapos gyanút. Ehhez a televíziós műsorokban hozzátette: ha valóban az a lövedék ölte meg a rendőr főtisztet, azon rajta kellene lennie az áldozat DNS-ének is. Ugyanakkor megmutatta a helyszínen azt is, hogy a kérdéses lövedék milyen irányból érintette az egyik ajtó lapját, majd állt meg egy ajtófélfában.
Továbbra is egyetlen gyanúsítottja van a 2016. október 26-i bőnyi rendőrgyilkosságnak: idősebb Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberöléssel, illetve lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) győri regionális osztálya. Az ügyészségi nyomozók nem kommentálják az ügyről a sajtóban megjelenteket, így a védelem legújabb állítására sem reagálnak.
Mint azt már a nyomozás elején kijelentették, a bírósági tárgyalóterem a helye a bizonyítékok bemutatásának, ütköztetésének. A védelemnek egyébként nemcsak joga, hanem kötelessége is védence érdekeit képviselni, de a tárgyalás előtti megszólalások csak a közvéleményt befolyásolhatják, az igazságszolgáltatást nem.
A lapunk által megkérdezett fegyver-, illetve hemogenetikus szakértők azt mondják: gyakorlati tapasztalatuk szerint nem feltétlenül marad azonosításra alkalmas anyagmaradvány a testen áthatoló lövedéken. Előfordulhat, hogy ha a lövedék a test elhagyása után viszonylag hosszabb távolságon érintkezik mással, áthatol egyéb anyagon, például fán, ledörzsölődhet róla, illetve megsérülhet a DNS-hordozó anyagmaradvány annyira, hogy azonosításra alkalmatlanná válik.
Azt pedig a nyomozásra rálátó informátorunk állítja, hogy bár az áldozat egyik bajtársa nyolcszor, a másik egyszer lőtt pisztolyából Győrkös felé, az egyik lövedék át is hatolt a csípőjénél az izmon, mégsem találtak a lőszereken semmilyen DNS-hordozó anyagmaradványt. A gyanúsítottat átlövő lövedéket a falból vájták ki a helyszínelők.
Emlékezetes: az alapos gyanú szerint a közismert hungarista tavaly októberben a bőnyi családi házában a házkutatásra érkező rendőrökre lőtt illegálisan tartott gépkarabélyával és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot. A gyilkosság délutánján szélsőjobboldali portálok már azt írták, hogy nem Győrkös ölte meg a tisztet, hanem baráti tűz végezhetett vele. Ezt az álláspontot több portál is átvette, később többé-kevésbé készpénznek véve azt, mint ahogy a védelem pénteki mondandóját is.
Az időközben gyakorlatilag felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója azt állítja: amikor meglőtték a rendőrök, összecsuklott, akkor sült el véletlenül a fegyvere, amelyet egyébként csőre töltve, kibiztosítva, lövésre készen tartott a kezében. Az eddigi tárgyi bizonyítékok és a szakértői vélemények cáfolják a védekezést.