Idézzük: „Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely célba veszi és igazságtalan terhet ró a magyar civil társadalomnak arra a csoportjára, amely a korrupció ellen harcol és a polgári szabadságjogokat védelmezi. Azzal, hogy a külföldről támogatott szervezeteket úgy állítja be, mintha a magyar társadalom érdekei ellen cselekednének, a törvény…”
Gondoljuk át.
Igazságtalan teherről szól a közlemény, miközben olyan szervezetekről beszélünk, amelyek – a több tízezer valódi magyar civil szervezettel szemben, akik önkéntes munkával fillérekből gazdálkodnak… – sok-sok millió forintot szórnak el propagandára évente.
Az egyik ilyen aggódásra okot adó meg nem nevezett szervezet pl. 100 milliókból kampányol!
Ennek a szervezetnek pedig nem megtévesztő, félreérthető, vagy manipulált állítást kell majd tennie – bár ez sem állna tőle messze –, hanem egy egyszerű tényt közölnie, nyilvánosságra hoznia.
Ezen túl, maga a törvény(!) nem „állít be” semmit, jelesül azt sem, amit az USA nyilatkozata a törvényről vélelmez, hogy ezek a szervezetek a „magyar társadalom érdekei ellen cselekednének”.
Van egy jó és rossz hírünk az USA Külügyminisztériuma számára (is):
– A jó hír, hogy az olyan „szervezetek” munkáját, amelyek a magyar társadalom érdekeiért cselekednek, a magyar társadalom elismeri.
– A rossz hír viszont, hogy ha az USA Külügyminisztériuma által meg nem nevezett „szervezetek” a magyar társadalom érdekei ellenében fejtik ki tevékenységüket, demokratikus társadalmunkban nincs az az intézmény, amely a jogos felháborodást polgáraiba belefojtja. De az az intézmény is hiányzik, amely megakadályozná demokratikusan megválasztott parlamentünket jogalkotói tevékenységében.
Ui.
Nyilván országunk világpolitikai súlya okozta azt a figyelmetlenséget, amellyel a nyilatkozat készült, hisz feltételezni sem merjük, hogy a nagypolitikában jártas Heather Nauert, aki, amellett hogy jelentős újságírói múlttal rendelkezik, egykori tagja a Council on Foreign Relations-nek (amely tagjai között tud, vagy tudott többek között olyan személyeket, mint Zbigniew Brzezinski, Madeleine Albright, Colin Powell, Soros György, több Rockefeller, vagy Bill és Hillary Clinton), ilyen diplomáciai bakit követ el egy – az USA számára – jelentéktelen ügyben.