– Legkésőbb kora őszre helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban (OBT), a mostani helyzet a póttagok megválasztásával megváltozhat – jelentette ki a Kúria elnöke a kollégiumvezetőkkel közösen tartott félévzáró sajtótájékoztatóján szerdán.
Darák Péter elmondta, az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan kölcsönös bizalmi légkör, ami lehetővé tenné a testület igazán hatékony működését. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, a törvény alapján tagja a 14 fős tanácsnak, és nem tölt be abban vezető szerepet.
A Magyar Idők azon kérdésére, mi a véleménye arról, hogy több OBT-tag politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé a Twitteren, Darák Péter szintén egyszerű tanácstag voltát hangsúlyozta. Megjegyezte: nem rendelkezik ismeretekkel az OBT tagjainak tevékenységéről. Azzal összefüggésben feltett kérdésünkre, hogyan értékeli, hogy az Európai Bizottság mellett működő Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata elnökét az OBT vizsgálódni hívta hazánkba, a Kúria elnöke azt felelte: a meghívásról csak utólag szerzett tudomást, arról pedig nem tud, hogy bármilyen vizsgálatot folytatna a konzultatív szervezet, a látogatás szerinte a kölcsönös tapasztalatcseréről szól.
A Kúria elnöke cáfolta, hogy ő szignálná az ügyeket
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Darák Péter kijelentette: a bíróságok működéséről sok téves információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. – A bíróságok nem hadseregként működnek, ahol a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján – fogalmazott. Cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen előre látható ügyelosztási rend van.
Arra is kitért: a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása.
A közigazgatási bírósági reformról szólva Darák Péter örömét fejezte ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy munkabizottságban, a Kúria delegáltjainak részvételével tekinti át azokat a kérdéseket, amelyek az új közigazgatási szervezeti funkció alapját kell hogy képezzék. Hozzátette: ezt annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményei-nek, ítélkezései értékeinek, amelyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet.
A Bloomberg kérdésére, hogy veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, a főbíró azt mondta, a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg.
