– Zökkenőmentesen bevezették az új, triázs-rendszerre épülő sürgősségi ellátást a magyar kórházakban – mondta el lapunknak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Szavai szerint a magyar egészségügyben jellemző, hogy az új jogszabályokra, a rendszerek megújítására először elutasítóan reagálnak egyes intézményvezetők, később azonban belátják, hogy megvalósítható, vagyis minden a mentalitáson múlik.
A miniszter úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a lakosság is hamar megérti, hogy melyik probléma való a sürgősségi ellátás körébe és melyik nem.
A sürgősségi osztályokon az új jogszabály értelmében január elsejétől akut alapellátási egységek is működnek, ahova azokat a betegeket küldik, akik nem sürgősségi, hanem háziorvosi ellátásra szorulnak. Kásler Miklós ennek kapcsán közölte: szorgalmazza, hogy a sürgősségi orvosok együttműködjenek, közvetlen kapcsolatban legyenek a családi orvosokkal, hiszen ez is megkönnyíti és gyorsabbá teszi az ellátást.
Az elmúlt fél évet értékelve a miniszter azt mondta: bár számos területen kedvező irányú változások kezdődtek el, azt nem lehet elvárni, hogy a több évtizede fennálló problémákat néhány hónap leforgása alatt megszüntessék. – Ezt a szakma pontosan tudja, és remélhetőleg a lakosság is egyre tisztábban látja – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy minden előremutasson a célok felé, például a megelőzés megerősítésére és az egészségben eltöltött évek számának növelésére.
Kásler Miklós emlékeztetett: az országos intézetek – amelyek az adott szakterületek csúcsintézményeinek számítanak, vagyis a legmagasabb színvonalú ellátást biztosítják – az Egészséges Budapest programnak köszönhetően hamarosan megújulhatnak, és új centrumkórházak jönnek létre.
A miniszter az ágazat költségvetéséről nyilatkozva a tegnap rendezett sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: elsősorban a kórházak finanszírozási rendszerét kell gyökeresen átalakítani, és ehhez a Pénzügyminisztérium segítségét is kérte, miután kis korrigálások helyett teljes átszabásra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon is működjön a rendszer.
A nővérszállókról szólva Kásler Miklós közölte: összesen 8,5 milliárd forintból épülnek fel, illetve újulnak meg országszerte, és a beruházással összesen 1600 szakdolgozó lakhatását tudják biztosítani.
Ismertetése szerint a tárca folyamatosan igyekszik ösztöndíjakkal támogatni az egészségügyben tanulókat: az elmúlt két évben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 1,8 milliárd forintból összesen 800 egészségügyi szakdolgozónak biztosított támogatást.
Kásler Miklós megemlítette, hogy a mentők helyzete is jelentősen javult az elmúlt időszakban, bérük 2016 és 2018 között 67 százalékkal emelkedett, és idén újabb 8 százalékos béremelésre számíthatnak. – Ezenfelül négy év alatt négy lépcsőben 72 százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók, a védőnők és az egészségügyben dolgozó, nem egészségügyi felsőfokú végezettséggel rendelkezők bére – összegezte a miniszter.