Az új családtámogatási rendszerrel, a családi adókedvezmények bevezetésével vonzóbbá vált az intézményi keretek között folytatott oktatás is. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy nemcsak Budapesten, hanem a megyék többségében is csökkent az általános iskolai magántanulók száma az elmúlt nyolc évben. Igaz, Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy és Veszprém megyében növekedett, ám a kedvező tendencia országosnak tekinthető – tudta meg lapunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ismeretes: a magántanulóvá válásra általában a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok esetében kerül sor, de a súlyos beteg közép- és általános iskolások is rendszerint otthon tanulnak.
Többen érzik úgy, hogy a tanintézményekben jobban fejlődhetnek
Míg 2008-ban Budapesten 1337 általános iskolai magántanuló volt a 2008/2009. tanévi statisztika szerint, addig tavaly már csak 1025. Az egyik legnagyobb pozitív változás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt, ahol 2008-ban 491 magántanulóról számoltak be a kimutatások, míg tavaly már csak 302-ről. Érdekes módon a gimnáziumokban inkább emelkedett a magántanulók száma a 2008-as esztendőhöz képest, kivéve Budapestet, valamint Baranya és Győr-Moson-Sopron megyét.
Ha azonban a szakközépiskolák 2008-as magántanulóinak számát hasonlítjuk össze a mai szakgimnáziumokéval, akkor – akárcsak az általános iskolák esetében – itt is egyértelmű csökkenést jeleznek a legújabb statisztikák. Budapesten százeggyel kevesebben kérték, hogy ne kelljen iskolába járniuk – míg 2008-ban 181, tavaly már csupán 80 szakgimnáziumi diák lett magántanuló.
Az Oktatási Hivatal 2014-es Országos jelentéséből, amely a magántanulóvá nyilvánítással kapcsolatos eljárás szakmai ellenőrzéséről szólt, kiderül: a magántanulóvá nyilvánítási kérelmek között a családi körülményeket az összes magántanuló 22 százaléka jelölte meg, egészségi állapotot 17 százalék, életvitelszerű külföldi tartózkodást 33, magatartászavart 10 százalék.
Azok a tanulók, akik életvitelszerűen tartózkodnak külföldön, többségükben általános iskolai oktatásban vesznek részt magántanulóként, azon belül is 50 százalékuk alsó tagozaton. A felső tagozaton az arány 34 százalék, gimnáziumi képzésben mindössze 15 százalék, szakközépiskolában pedig még az 1 százalékot sem éri el az arányuk. Ebben a magántanulói körben csaknem 6 százalék a hátrányos helyzetű és majdnem 2 százalék a halmozottan hátrányos helyzetű diák. A szociális körülmények egyébként legtöbbször összefüggnek a családi helyzettel és a tanulók munkavállalásával, és előfordul, hogy a diák magatartására is hatással vannak.
Összességében tehát elmondható: a magántanulói státust kevesebben kérik, mint nyolc évvel ezelőtt, ami az új családtámogatási rendszerre is kedvező fényt vet.
