Csökken a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma hazánkban – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kérdéseinkre adott válaszaiból. A hatóság statisztikája szerint két éve 74, tavaly 49, idén pedig július végéig összesen 21 ilyen esetet regisztráltak. Legnagyobb számban a rablások elkövetői nyúlnak fegyverhez: 2014-ben 29 alkalommal tették ezt meg, ám 2015-ben csaknem a felére csökkent az ilyen esetek száma.
A legnagyobb visszaesés egyébként a fegyveres garázdaság tekintetében figyelhető meg, amely az elmúlt években harmadára esett vissza, idén pedig egyetlen eset sem került be a nyilvántartásba – eddig legalábbis. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy tavaly a 2014-es adatokhoz képest egyel több, azaz hét, fegyverrel elkövetett emberölés és szintén egyel több, három, fegyverrel véghez vitt testi sértés történt. Mint megtudtuk, a rendőrség általános tapasztalata szerint a bűncselekményeket csekély számban követik el engedéllyel tartott lőfegyverrel.
A tettesek inkább visszaélesített vagy az éles lőszer kilövésé érdekében átalakított sport- vagy riasztófegyvereket, illetve házilag barkácsolt puskákat, pisztolyokat használnak. Az ORFK azt is közölte, hogy a 2015. december 31-ig lezárt statisztikai adatok alapján jelenleg valamivel több mint 265 ezer fegyver lehet magánkézben szerte az országban.
Ebből a sportlövészeti célból tartott fegyverek száma meghaladja a 9900-at, a sportvadászatra engedélyezetteké pedig 173 ezer körülire tehető. Az önvédelmi fegyverek száma 64 147 volt a múlt év végén, ennek legnagyobb része gáz- és riasztófegyver. A fennmaradó, nagyjából 20 ezer fegyvert pedig jellemzően munkavégzésre, például a biztonsági őrök tartják maguknál – derült ki a hatóság felsorolásából.
A nyilvántartásban szereplő önvédelmi célú eszközök jelentős része gáz- és riasztópisztoly
Ami a fegyvertartási engedély megszerzésének lehetőségét illeti, az ORFK tájékoztatásából kitűnik: általános követelmény a büntetlen előélet, a tizennyolcadik életév betöltése és a cselekvőképesség fennállása, akárcsak az egészségi alkalmasság igazolása, valamint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló fegyverismereti vizsga letétele. De azt is ellenőrzik, hogy a lőfegyver és lőszer szabályszerű tárolásának feltételei adottak-e.
Attól függően, hogy a kérelmező milyen célból akar fegyvert tartani, további speciális kritériumoknak is meg kell felelnie. A vadászati célú lőfegyvertartás engedélyezésének például elengedhetetlen feltétele az államilag elismert vadászvizsga. A sportlövészektől elvárt, hogy valamelyik sportegyesület leigazolt tagjai legyenek, rendelkezzenek az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel és minősítéssel. Éles önvédelmi lőfegyvert pedig csak az tarthat, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége olyan fokozott védelmet igényel, amely adott esetben csak a lőfegyverrel biztosítható. A veszélyhelyzet komolyságát a rendőrség állapítja meg. Az engedélyt öt évre adják ki, de újabb vizsgálat után meghosszabbítható.
Érdemes megemlíteni, habár a fegyvertartás pártolói szerint így is Európa egyik legszigorúbb fegyvertörvénye van érvényben hazánkban, egy-egy kirívó bűncselekmény után sokan további szigorítást követelnek. Így volt ez például akkor, amikor 2010 februárjában S. Ábelt elfogták, mivel a hatóság szerint az egyetemista tömeggyilkosságot tervezett engedéllyel tartott sportfegyvereivel és azután is, hogy két évvel később egy soproni lőtéren két fiatal agyonlőtt két embert, mialatt harmadik társuk az épület előtt várakozott.
