– Hányan voltak eddig kíváncsiak az új Nemzeti alaptanterv tervezetére?
– A péntek esti nyilvánosságra hozatal óta csaknem ötvenezren töltötték le a tervezetet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportjának honlapjáról. Az érdeklődők túlnyomó többsége már a hét végén kíváncsi volt rá, sőt sokan a véleményüket is megosztották velünk. Leginkább a pedagógusokat mozgatta meg a tervezet, ami nem is csoda, hiszen egy 300 oldalas szakmai dokumentumról van szó.
– A laikusok számára hogyan fogalmazná meg, hogy mi is az a NAT?
– A Nemzeti alaptanterv egyszerűen fogalmazva egy olyan tanuló- és tanulásközpontú tantervi alapvetés, amely az oktatás és nevelés elérendő céljait és követendő értékeit írja le. Ugyanakkor fontos látni, hogy minden új alaptanterv önmagában csak szándék, sikere a megértéstől, a befogadástól és a megvalósítástól függ. Erre most látok esélyt.
– Mennyiben más ez a NAT, mint a korábbiak?
– Nem hiszem, hogy néhány mondatban összefoglalhatók lennének az eltérések. Egyet azonban mindenképpen megemlítenék: a tervezésnél abból indultunk ki, hogy mi a legfontosabb ahhoz, hogy az igen gyorsan változó világot megértsék a gyerekeink, s felnőttként olyan tudásuk legyen, amely jól alkalmazható. Olyan alaptantervet igyekeztünk készíteni, amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit.
– Mit jelent az, hogy ez egy kompetenciaalapú alaptanterv?
– A kompetencia a pszichológia szótárában a tudásnak, vagyis az ismereteknek és készségeknek a tanulási helyzettől független alkalmazása. A pedagógia kompetencia-fogalma ennél bővebb, a tervezet ezt használja. Talán leginkább azt mondhatjuk, hogy amit készítettünk, egy olyan újragondolt, kompetenciaalapú alaptanterv, amelyet a nemzetközi tantervkészítési gyakorlat integrált alaptantervnek nevez. Ez azt jelenti, hogy az ismeretcentrikus szemléleten túllépve a tudás és a tudásalkalmazás áll a középpontban. Ezt szolgálja a fejlesztési célok, a tanulási eredménycélok, a magasabb szintű tantárgyi tartalmak és kompetenciák következetes összekapcsolása.
– Az elmúlt időszakban sok szó esett a gyerekek túlterheltségéről. Ezen a téren mi változik?
– A túlterhelésnek számos összetevője van, s nem minden eredeztethető a NAT-ból. Munkánk során – s ez különösen fontos lesz a kerettanterveknél – az ismeretek mennyiségét kellett minden fejlesztő munkacsoportnak úgy csökkentenie, hogy az új ismeretek megértése, feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórai keretet, s a fennmaradó időben lehessen a lemaradókat támogatni, a tehetségeseknek több feladatot adni, s mindenkinek biztosítani a megjelölt tanulási eredménycélok elérését.
Félreértés ne essék, itt most nem az órakeretekről beszélek, hanem egy adott tantárgy számára biztosítandó alapóraszámon belüli lehetőségekről. Igyekeztünk ezt a terhelést is csökkenteni azzal, hogy a tantárgyak tartalmai a NAT és majd a kerettantervek szintjén is kapcsolódnak, eltérő tartalmi keretben ismétlődnek.

A Nemzeti alaptanterv tervezetének szakmai vezetője kiemelte: a 7. és 8. évfolyamon biológiát, kémiát és fizikát együtt és külön is lehet tanítani
Fotó: Bach Máté
– Mit gondolnak a nulladik óráról?
– Nem javasoljuk. Megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust, s a kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai. A 11. és 12. osztályban javasolt maximum 34 tanóra későbbi kezdéssel is teljesíthető.
– Milyen az új NAT tervezetének emberképe?
– Magyar és európai. Ideálja a harmonikus, folyamatosan tanulni tudó, a világ változásaihoz megfelelően alkalmazkodni képes, környezetét aktívan alakító, gondolkodó ember. Ennek nevelési céljait együtt fogalmaztuk meg az iskolára, a pedagógusra, a tanulóra és a szülőre. Sokan kérdezik, hogy a javasolt alaptanterv mitől nemzeti. Például attól, hogy ez Magyarország alaptanterve. S attól is, hogy a nemzeti identitást erősítő tartalmak akkor és úgy jelennek meg, amikor és ahogyan ezt az értelmi és érzelmi fejlődés lehetővé teszi.
– Az iskolakezdés megterhelő tud lenni a kisgyereknek. Mire kell figyelni?
– A gyerekek 6-7 évesen kerülnek be az első osztályba, de mivel nagyon sokfélék, különböző előzetes tudást hoznak az óvodából, a családból, sok időt és figyelmet kell fordítani rájuk az első években. Időt kell szánni arra, hogy azokat a meghatározó és egy adott korcsoportban igen eltérő fejlettségű képességek, amelyek az olyan összetett készségek alapjai, mint az olvasás és a szövegértés, a számfogalom, a matematikai alapműveletek, minden tanulónál megfelelő szintet érjenek el. Ehhez differenciált, személyre szabott oktatásra, mindenekelőtt pedig jó tanítókra van szükség. A tanító alkalmassága, személyisége fontosabb minden másnál.
– Óvodai-iskolai átmeneti évfolyamról is szó esett.
– A gyerekek testi, lelki és szellemi érése és fejlődése igen eltérő szinten tart az első osztály kezdetén, s ennek a jelentős eltérésnek a kiegyenlítésére lehetséges megoldás az óvoda és az első osztály közé beiktatott felkészítő osztály. Az érési, fejlődési késés jól megfigyelhető, illetve mérhető sok fontos területen, így a nyelvi teljesítményben, az emlékezeti és figyelmi működésben, az érzelmi fejlettségben s a magatartás szabályozásában. A felkészítő osztályok indítása ott javasolt, ahol erre szükség van, az iskola felkészült, a feltételek adottak, s a szülők is elfogadják.
– Mikor javasolnak szöveges értékelést az érdemjegyek helyett?
– Az alsó tagozatban, nevelési-oktatási szakasz váltásakor, új tantárgynál és iskolaváltásnál. Az igazi újdonság, hogy fejlesztő értékelés alkalmazható a nevelési-oktatási szakaszok váltásakor, vagyis az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, s új tantárgyaknál legalább az első hónapban fejlesztő, a köznyelvben szövegesnek nevezett értékeléssel orientálhatják és motiválhatják a tanárok a tanulókat.
– Lényeges szempont a tervezetben az attitűd, vagyis a gyerekek hozzáállása a tanuláshoz.
– A irányultság, az érzelmek és a motiváció nagyon fontos az iskolában is. Ezért a NAT-tervezet egyik célja az élménypedagógiának lehetőséget adni és a tanuláshoz való pozitív viszonyulást alakítani. Ha valamitől fél vagy szorong egy diák, azt nem nagyon tudja megtanulni. Ez nem azt jelenti, hogy egy csapásra merő szórakozás lesz az iskola, s a tanuló mondja meg, hogy szeretne-e, és ha igen, akkor mit tanulni. Az erőfeszítést, a feladatok megoldását, a tanulást nem lehet megspórolni, de a tudáshoz vezető út érdekes és izgalmas is lehet. Tanulni kell megtanulni.
– Bár csak a kerettantervekben lesz erről szó, de Harry Pottert vagy Jókai Mór regényeit olvassák inkább a gyerekek?
– Fölösleges a szembeállítás. Minden ország igyekszik jól és teljesíthetően meghatározni, hogy mi tartozik ahhoz a bizonyos irodalmi műveltséghez. Kérdés persze, hogy ezt a műveltséget kell-e meghatároznunk, vagy azt, hogy milyen művek pallérozzák az elmét, fejlesztik gyerekeink gondolkodását, nyelvi kifejezőkészségét, képzeletét, érzelmeit, identitását. Fontos tudnunk, hogy sok kisiskolás nehezen kap rá az olvasásra. Pedig az olvasás csak akkor lesz fejlett készség, ha sokat olvasunk. Harry Potter és a gyermekirodalom olvasása az első négy iskolai évben ezt a célt szolgálja.
Az irodalomtanítás, s így az olvasmányok célja az 5. osztálytól kezdve több is és más is, kiteljesednie a középiskolában kell. Jól ismert, hogy az irodalmi élményen, a műbefogadáson keresztül tárul fel előttünk a világ, gazdagodik érzelmi életünk. Az irodalom több, mint irodalomtörténet, a költők és írók életrajza és pályaképe.
De térjünk vissza Jókaihoz! Jókait nehéz egy pedagógusnak megszerettetnie, mert a regények nyelvezete messze áll a mai tanulók által könnyen értett nyelvtől. Az írót persze nehéz igazán érteni a kor ismerete nélkül is. A kőszívű ember fiai történetének feldolgozása egyrétegű, ha nem ismerjük az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseit, előzményeit és következményeit.
– Hogyan érnek össze a különböző tanulási területek? Átlátja ezt majd egy pedagógus?
– A pedagógus sokkal többet lát és lát át, mint ahogy erről oly gyakran szó esik. A tervezetben a tanulási területek egy vagy több tantárgyból épülnek fel, s ezek egymáshoz és más tanulási területek tudástartalmához is kapcsolódnak. Ez a NAT-tervezet magasabb tartalmi címeiből kevésbé derül ki, a részletek a szintén általunk fejlesztendő kerettantervek műfajához tartoznak. Érdemes tudni, hogy a tanulási területek illesztése egy a projektünkben fejlesztett innovatív megoldást alkalmazva történt. Ez az Okostanterv nevű digitális platform segíti majd a NAT bevezetését is, és támogatja a pedagógusokat abban, hogy az iskola a saját pedagógiai programjához illeszkedő helyi tantervet készítsen.
– A napokban sok vita volt arról, hogy össze kell-e vonni a kémiát, a fizikát és a biológiát természettudománnyá.
– Most is van egy természetismeret nevű tantárgy 5. és 6. osztályban, s ez nem tudományterületi bontást alkalmaz. Ennek a neve is természettudomány lesz. A különbség az, hogy a 7. és 8. évfolyamon megengedő a tervezet, azaz lehet a természettudományt biológia, kémia és fizikai modulokban együtt és külön órák szerint is tanítani. Ez utóbbi esetben javasolt a tudás-integráló órák beiktatása. A legfontosabb üzenetünk persze az, hogy a természettudomány nem egyszerűen tantárgy, hanem gondolkodásmód. Ezt pedig egy moduláris felépítésű tantárgy ugyanúgy támogatja, mint a külön tantárgyakban tanult és tanított.
– Nagyon sok szó esik a közös tanulásról is. Miért?
– A sokféle tanulási módnak, köztük a csoportos vagy a páros tanulás alkalmazásának számos előnye van. Segíti a versengés elfogadását, az együttműködés fejlődését s ezzel a teljesítményt és a tanulók harmonikus személyiségfejlődését. Ez a munkakapcsolatoktól a családi és párkapcsolatig az élet számos területén befolyásolja a boldogságot és boldogulást, azaz a jóllétet.
– Kiemelt a szülők szerepe is.
– Igen. A tervezet első fejezetének nevelési céljait az érintettek mindegyikére, azaz a tanulókra, a pedagógusokra és a szülőkre, együttesen pedig az iskolára mint közösségre vonatkozóan is megfogalmaztuk. A gyerekek neveléséért első helyen a család, a szülő felelős, ezt nem lehet csak az iskolának kiszervezni. Együtt van feladatuk, a szülőnek is van beleszólási joga, hogy mi történjen a gyermekével. Ezért kérjük a szülőket is, hogy véleményezzék a NAT-tervezetet, amely a www.oktatas2030.hu honlapon érhető el.