A szakember egy szakmai konferencián jelezte, a pénzintézeteknél ugyanakkor a korábban „könnyen” finanszírozható szántóföldi növények termesztői helyett most az állattenyésztők és a kertészetek jelennek majd meg többségben, amelyek kockázatosabb ügyfélnek számítanak. Ezért meglátása szerint a banki oldalról nemcsak megfelelő hiteltermékekre, hanem új megközelítésre, komplex szaktanácsadásra is szükség lesz.
Elmondta: az utóbbi két évben nagyon megmozgatta a hitelezési piacot a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, az nhp pluszban pedig – a kockázatok többségének átvállalásával – azok a vállalkozások is részt vehettek, amelyek a korábbi két hitelprogramból kimaradtak. Öt évvel korábban a mezőgazdaság hitelállománya 340 milliárd forint volt, ennek nyolcvan százalékát a piaci alapú hitelek tették ki, a maradék húsz százalék pedig megoszlott a különböző fejlesztési banki hitelek és egyéb kamattámogatott konstrukciók között. Kemény Gábor szerint ezzel szemben 2015-ben az ágazat 250 milliárd forintos hitelállománya jelentősen átstrukturálódott, a hitelek döntő többségét az alacsony kamatozású nhp-hitelek tették ki. Az agrárium a jelentős uniós támogatásoknak köszönhetően szinte az egész hitelállományát kedvezőbbre tudta cserélni, erre az uniós csatlakozásunk óta nem volt példa – jegyezte meg. Az élelmiszeriparra ugyanakkor nem tudott gyökeres változást gyakorolni a jegybanki hitelprogram, a feldolgozóipar csupán a hiteleinek húsz százalékát tudta lecserélni. A szakember szerint ebből is látni, hogy az nhp elsősorban az erősebb, egészségesebb vállalkozásoknak, ágazatoknak nyújtott alternatívát.
Szabó István, az OTP Bank Nyrt. igazgatója szerint a mezőgazdaság betétállománya hozzávetőlegesen 500 milliárd forintot tesz ki, ez az összeg jól felhasználható majd az uniós pályázatoknál az önerő biztosítására. Ennek ellenére a bankszektornak finanszírozást kell biztosítani a vidékfejlesztési programokhoz – emelte ki. Az élelmiszeriparral kapcsolatban jelezte: míg a mezőgazdasági cégek közt többségben vannak az eredményorientált, sikeres cégek, addig az élelmiszer-feldolgozóknál csupán néhány ilyen vállalat van. Voltak évek, amikor az ágazat teljes nyereségét öt vállalat adta – hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint az új támogatási struktúrának köszönhetően őstermelőkből és családi gazdaságokból álló új ügyfélcsoporttal találkoznak majd a bankok. Szavai szerint az új ügyfelek egyszerre jelentenek lehetőséget és kockázatot, a kis cégek és egyéni gazdaságok ugyanis nem mindig jeleskednek a könyvelésben.