– Hol tart a Liget Budapest projekt megvalósítása 2018 végén?
– Az idei volt az első év, amikor a Városligetbe látogatók nemcsak látványterveket nézegethettek, hanem a már elkészült projektelemeket birtokba is vehették. Az Állatkerti körúton átadott Pavilonkert, a Vakok kertje, az ifjúsági sportpályák vagy a kutyás élménypark mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a százezer főt. Megnyílt a történetének legnagyobb megújulásán átesett Szépművészeti Múzeum, és hamarosan kész az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. Végéhez közelít a komáromi Csillag erőd bővítése és a volt Olof Palme-ház rekonstrukciója is, amely 2019 nyarán a Millennium Házaként nyit majd, ahol először egy időszaki, majd egy állandó kiállítás idézi meg Budapest és a Városliget első aranykorát. Előrehaladott a kivitelezés az ’56-osok terén, ahol a Néprajzi Múzeum ikonikus épülete, valamint a parkolási gondok megoldására egy nyolcszáz autó befogadására alkalmas mélygarázs is épül, és a világhírű japán tervező, Sou Fujimoto tervei alapján a Magyar Zene Háza beruházás is elkezdődött az idén. A Fővárosi Állat- és Növénykert nagyszabású bővítése szintén jó ütemben halad előre.
– A Néprajzi Múzeumot a világ legjobb középületének választották meg. Mit jelent a rangos elismerés a fejlesztés, Budapest és az ország szempontjából?
– Óriási büszkeség számunkra a Néprajzi Múzeum rangos elismerése, hiszen nemcsak a világ legjobb középülete lett, hanem egyben World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. Az, hogy nem először részesülünk nemzetközi díjban – 2017-ben a MIPIM-kiállításon a Liget Budapest projekt lett Európa legjobb kulturális beruházása –, óriási elismerés a projektben közreműködő több száz szakembernek, akik bizonyították, hogy tudásuk, felkészültségük világszinten is kiemelkedő, és az építészszakma nemzetközi elitjével is kiállják az összehasonlítást. Természetesen ez a hazai építésztársadalomnak is nagy siker, hiszen a Néprajzi Múzeum új épületének megtervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatot egy magyar tervezőiroda, a Ferencz Marcel vezette Napur Architect nyerte. A nyolcvanfős nemzetközi zsűri által megszavazott rangos elismerésből Budapest is profitál, hiszen a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítja a Városligetben megvalósuló ikonikus épületekre, amelyek erős mágneshatással lesznek a turizmusra, befektetésekre is.
– Más látványos kortárs épületeket, mint például a Magyar Zene Háza vagy az új Nemzeti Galéria, is megversenyeztetnek, bemutatnak ingatlanos fórumokon?
– Természetesen a jövőben is részt veszünk nemzetközi megméretéseken, hiszen a megújuló Városliget említett két épületét a világ legjobb építészei tervezték meg: a Magyar Zene Házát a világ leginnovatívabb építészének megválasztott Sou Fujimoto, az Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA iroda. Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen egy város történetében csak nagyon ritkán adatik meg egy olyan beruházás lehetősége, mint a Liget Budapest projekt, a végeredmény pedig nemcsak a főváros, hanem az ország hírnevét is öregbíteni fogja. Ezt a csodát pedig kötelességünk megmutatni a világnak.
– Mennyiben jelenthetnek időveszteséget az olyan jogi eljárások, mint például az, hogy a Néprajzi Múzeum esetében az építési engedélyét újra ki kell adni?
– Az első fokú építéshatósági eljárás megismétlése szerencsére nem okoz érdemi időveszteséget, mert mindez épp akkor történt, amikor amúgy is leálltak a munkálatok, hiszen befejeződött a mélyépítési szakasz és előkészület alatt áll a magasépítés. Így az építkezés az előre meghatározott ütemben folytatódik 2019 januárjában.
– Hol tartanak az egykori BNV-épületek helyére megálmodott Magyar Zene Háza építési munkálatai?
– Az épület a hazai zenetörténet rendkívül gazdag hagyományát viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a XXI. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az új kulturális-ismeretterjesztő intézménnyel egyben egy hangulatos közösségi tér is érkezik a Városligetbe. Sou Fujimoto épülete nagy eséllyel pályázik Budapest új ikonikus épületének címére, a zenei intézmény elképzelése a Liget Budapest projekt terveit támogatva a családi programok és a kulturális élet központjává, illetve a város pezsgő találkozóhelyévé varázsolja majd újra a Városligetet. A Magyar Zene Háza építése idén nyáron kezdődött, és az előzetes ütemezés szerint jó tempóban halad előre, hamarosan befejeződnek a mélyépítési munkálatok.
– A Petőfi Csarnok helyén áll majd az új Nemzeti Galéria. Mikor kezdődhetnek meg a munkálatok?
– Óriási élmény a világ egyik legjobb építészirodájának a csapatával (SANAA) együtt dolgozni a galéria tervein. Elképesztő az az alázat, ahogy a japán és a magyar kollégák vállvetve dolgoznak azért, hogy nemcsak a világ egyik legszebb, de a legkorszerűbb múzeumi igényeknek is maradéktalanul megfelelő kiállítóhelyét hozzák el a ligetbe. Az épületnek mostanra jogerős építési engedélye van, hamarosan kiírjuk a kivitelezési közbeszerzést, így reményeink szerint jövő év elején indulhatnak a munkálatok.
– Mikor kezdődik a volt közlekedési múzeum helyén a Magyar Innováció Házának építése?
– Nagyon izgalmas eleme a Liget projektnek a Magyar Innováció Háza, hiszen Pfaff Ferenc 1896-os eredeti tervei alapján épül vissza a gyönyörű épület modern megfogalmazásban, az ikonikus kupolájával együtt, amely ezúttal egyedi funkciót kap: kilátóként nyújt majd korábban soha nem látott panorámát a megújult Városligetre. Az eredeti pompa visszanyerése mellett a gyűjteményi, a kiállítói és a közönségforgalmi terek a legkorszerűbb, XXI. századi minőségben jönnek létre. Ebben az épületben a közlekedési múzeum tagintézményeként a magyar innováció történetét, a híres magyar műszaki találmányokat és azok mindennapi életünkre gyakorolt hatását bemutató interaktív kiállítás jön létre. Az évtized végére így egy gyönyörűen újjáépített, belül a XXI. századi igényeket kiszolgáló, modern múzeum nyitja meg a kapuját. Az építési engedélyek itt is megvannak, a tervek finomhangolása a végéhez közelít, így várhatóan a jövő évben kezdődhetnek meg a munkálatok.
A vezérigazgató az ifjúsági sportpályákat a fejlesztés látványos elemei között említette
Fotó: Mirkó István
– A park megújításának mely elemei készültek el eddig?
– Ősszel sikeresen lezárult a parkrehabilitáció első üteme. Ennek részeként több ezer négyzetméterrel növeltük a liget zöldfelületét, illetve létrehoztunk egy kutyás élményparkot, sportpályákat a környékbeli iskolák igényei szerint, de újjávarázsoltuk a Szépművészeti Múzeum környezetét, és megújítottuk Magyarország első, speciálisan a vakok pihenését szolgáló parkrészletét is. Elképesztően népszerűek ezek a fejlesztések, volt olyan hétvége, amikor napi több mint ezer gazdi és kedvence fordult meg a kutyás élményparkban, és a sportpályák kihasználtsága is folyamatos.
– Mi lesz a következő parképítészeti beavatkozás?
– A parkfejlesztés második üteme jövő év elején indul, a liget Hermina út–Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út által határolt délkeleti harmadán. Igazi családbarát újdonságokkal készülünk itt: felépítjük a főváros egyik legnagyobb – de egész biztosan legjobb – játszóterét, integrált és korosztályokra lebontott különleges játszóelemekkel, az aktív pihenést kedvelők számára pedig létrehozunk egy két kilométeres, teljes hosszán kivilágított futókört, amely mellett új sportpályák is helyet kapnak. Természetesen a terület teljes növényzetét is újjávarázsoljuk, sőt egy hatalmas rózsakertet is ültetünk a Millennium Háza amúgy is impozáns látványú bejáratához.
– Kevesebb szó esik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központról (OMRRK) és a komáromi kiállítóhelyről. Ezek milyen készültségi fokban vannak?
– Nincs még egy olyan ultramodern intézmény Európában, mint az OMRRK, amely egyben óriási adósságot is törleszt a múzeumi szakmának. Végre minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a műtárgyak kezelését, tárolását, állagmegőrzését a lehető legjobb körülmények között, a lehető legkorszerűbb eszközökkel végezzék. Az építkezés a végéhez közelít, várhatóan a jövő év elején megkezdődhet a műtárgyak beköltöztetése. Hasonló jó hírekről tudok beszámolni a komáromi Csillag erőd vonatkozásában is, jövőre már a látogatók is meggyőződhetnek arról, milyen fantasztikus munkát végeztek a kivitelezők, és milyen látványos kincseket rejt a Szépművészeti Múzeum gipszszoborgyűjteménye, amelyek birtokba veszik az erőd újonnan létrehozott kiállítótereit.
– Történt előrelépés a Városligeten áthaladó forgalom elterelésére, a sétányok lezárására?
– Továbbra is az egyik legfontosabb célunk, hogy a projekt befejeztével a Városliget autómentes legyen. Első lépéseként megszüntettük az ’56-osok terén a felszíni parkolást, ennek a pozitív hatásai máris érezhetők: napi 1500 autó szennyezésétől szabadítottuk meg a parkot és több ezer négyzetmétert zöldíthetünk vissza a területen. A gyakorlatilag autópálya-bevezetőként működő Kós Károly sétány lezárása a projekt utolsó szakaszában valósulhat meg, addig is számos közlekedésfejlesztést hajtunk végre a környéken, hogy a forgalmat kellemetlenségek nélkül el tudjuk terelni. Összességében tehát a Liget projektnek köszönhetően autómentessé válik a park, ezzel drasztikusan csökkentve a ligetet érő környezetterhelést, ami mind a látogatók, mind az élővilág számára kedvező.
Európai élmezőnyben
Olyan léptékű kulturális fejlesztés, mint amit ezekben az években megvalósít a kormányzat, több mint száz éve nem volt Magyarországon – nyilatkozta a 888.hu-nak Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Hozzátette: igazából a millennium idején voltak a mostani fejlesztési stratégiához hasonlítható léptékű kulturális beruházások az országban utoljára. Az elmúlt években országszerte több mint 500 milliárd forint értékű kulturális fejlesztésről döntött a kormány, amelyeknek a megvalósítása már jórészt folyamatban is van. Ezeknek a fejlesztéseknek a zászlóshajója a Liget projekt, aminek már javában zajlik a megvalósítása. Ennek a projektnek az első nagy állomása a Szépművészeti Múzeum több mint tízmilliárd forint értékű felújítása volt – fogalmazott Baán László, aki szólt arról is, hogy a nyitás óta már több tízezer ember látta a megújult múzeumot. De az érdeklődés már óriási volt idén márciusban is, amikor két hétre ideiglenesen megnyitottuk a múzeumot, hogy az emberek megtekinthessék az akkorra eredeti pompájában felújított Román Csarnokot, amely a közönség elől több mint hetven évig el volt zárva, raktárként működött, és ez idő alatt rendkívül leromlott állapotba került. – Egy külföldi múzeumigazgató barátom is itt volt a múzeum megnyitóján, aki így foglalta össze az élményét: azt eddig is tudta, hogy nagyon jelentős a Szépművészeti gyűjteménye, de ezzel a felújítással most már az épület is a legjobb, a látogatóknak legtöbbet nyújtó európai múzeumok sorába lépett. A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye nemzetközi rangját talán az írja le a legjobban, hogy a Bécs és Szentpétervár közötti térségben, tehát a Habsburgok és a cárok két nagy birodalmi múzeumi gyűjteménye, vagyis a Kunsthistorisches Museum és az Ermitázs között a miénk a legjelentősebb európai képzőművészeti gyűjtemény – tette hozzá Baán László.
